Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 5. (Eger, 1975)

TANULMÁNYOK - Sánta László: Heves megye állattenyésztésének változása 1884 és 1914 között • 51

Mihály gr. uradalma Kompolt; Klein Sámuel Tiszaörs; Pajzs Gyula dr. Heves; Somogyi Albert, Atkár (az utóbbiak tenyészete szimentáli)."

12 Az 1911-es statisztikai adatok szerint a lovak száma is csökkent megyénkben, ha minimálisan is. Év Mén Kanca Herélt összesen 1895. 1911. 2 855 2 158 21110 21622 10 571 9 571 34 536 33 351 A előbbi, hasznosítás szerinti csoportosításban a kancák száma a legtöbb, sőt számuk 1895 óta nőtt, ami a továbbiakra nézve kedvező előjelnek tekinthető. Feltűnő a heréltek számának csökkenése, amely eltér az országos jelenségektől. A lóállomány nagyságát tekintve, megyénket a szomszédos megyék közül csak Pest-Pilis-Solt-Kiskun 108 573 darabos és Jász-Nagykun-Szolnok megye 56 624 darabos állománya előzi meg, míg utánunk következik Borsod 28 418 db, Nógrád 23 600 db és Hajdú, 23 459 db lóval. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1 078 db, Hajdúban 983 db, Pest-PilisSolt-Kiskun megyében 895 db, Hevesben 884 db, Borsodban 794 db, Nógrádban pedig 572 db ló jut 100 km

2 területre. Az 1000 lélekre eső lóállomány vizsgálatakor a következő képet nyerjük: Jász-Nagykun-Szolnok megyében 151,4 db, Hajdúban 145,6 db, Borsodban 119,2 db, Hevesben 118,9 db, Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyében 105,3 db, Nógrádban pedig 90,2 darab ló esik 1000 lakosra. A statisztika nem rögzíti a lovak fajta szerinti megoszlását, de az alispáni jelentések tanulmányozásakor azt az észrevételt tehetjük, hogy a magyar fajtájú lovakat az igénytelenebb, erősebb szervezetű muraközi, telivér és félvér fajta váltotta fel a vizsgált időszakban. így pl. 1897-ben „— gr. Károlyi Mihály debrői uradalmában igásló 30 db tisztavérű muraközi kanca és egy muraTcözi mén van. A nagyúti ménes telivér és félvér származású anyagból áll. Telivér kanca 13 db, telivér mén 2 db. Ezek után versenylovak, 30 kanca után pedig félvér lovak neveltetnek."

13 A poroszlói ménes tenyészállománya 5 db telivér és 35 db félvér anyakanca. A méncsikók nagyobb része tenyészménekké neveltetnek és a községekbe osztatnak be. A ménes 104 darabból áll. Beretvás Endre karácsondi gazdaságában a lótenyésztés angol telivér faj nevelésére van alapítva. Az állomány eddig csak tíz darabból áll. Nagyobb lótenyésztő gazdaságok még: Engel Hermán vámosgyörki bérgazdasága, ahol 64 db ló található, Engel Jónás-féle dormándi gazdaság 98 darab és az egri érsekség gazdasága, 32 lóból álló állománya. Megyénkben az eladásra szánt lovakat nagyrészt a katonai kincstár vásárolja meg a tenyésztőktől. Az 1901. évi alispáni jelentésben Majzik Viktor írja: „A nyomasztó gazdasági viszonyok miatt a lótenyésztés iránti kedv alábbhagyni kezd. Ma már a legtöbb községben a szabad gazdálkodás rendszere dívik, minek folytán a közös legelők felosztatnak, felszántatnak, s ez által a községi ménesek is eltűnnek, holott az okszerű lónevelésnek egyik alapelve és feltétele a csikók szabadon járása. Ezen okból a lónevelés túlnyomó részben ma már tisztán istállós nevelésre szorítkozik, s hogy a csikók mégis némi mozgásban részesüljenek, kény69