Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 5. (Eger, 1975)

TANULMÁNYOK - Sánta László: Heves megye állattenyésztésének változása 1884 és 1914 között • 51

telének a tenyésztők azokat 1—2 éves korukban már kocsik elé fogni, mely eljárás legtöbb esetben a nevelt állat hátrányára szolgál. Az egész évben Való istállón tartás azonfelül költséges, s a csikók a szűk istállókban s udvarokon sokféle eshetőségnek is ki vannak téve, s ezért megyénkben is az ilyen módon költségesebbé vált lótenyésztéssel alább hagynak a népies tenyésztők, s a lónevelés helyébe a színes marha tenyésztést, mint jövedelmezőbbet állítják. Szükséges a lónevelés érdekében a közös legelők felosztásának megakadályozása, a nyomásos gazdálkodás fenntartása, s így a legeltetés biztosítása." — A gazdálkodás tudománytalanságára vall, hogy a közös legelők felosztása és a nyomásos gazdálkodás felszámolása a korszerűbb gazdálkodás korabeli követelménye volt. — Kívánatos lenne csikókerteket létesíteni."

14 A megye területén — a források szerint — első helyen állottak lótenyésztésben: Tiszanána, Kömlő, Besenyőtelek, Poroszló, Füzesabony, Mezőtárkány és Heves községek. A községekben levő ménállomásokat 1903-ig a nagykőrösi, majd utána a székesfehérvári méntelep látta el ménekkel. A lótenyésztésben — hasonlóan az 1895. évi állapotokhoz — a tiszafüredi, egri és a hevesi járás állt az élen. Ha a gazdaságok nagyságát vesszük figyelembe, mindegyik birtokkategóriánál a mének száma a legkevesebb, míg legtöbb a kancák száma volt. A juhtenyésztésben 1884 és 1895 között megindult hanyatlás folytatódott. 1895 és 1911 között a legnagyobb apadás a hevesi járásban történt, míg az állomány növekedését egyik járásban sem tapasztalhatjuk. A csökkenés egyik oka a gyapjúárak zuhanása, amely nem érinti a parasztság kezén levő ősi juhfajtákat — amelyeket elsősorban tej-, prém-, esetleg húsnyerés érdekében tartottak — olyan mértékben, mint a merinói juhászatokat. Az egész állományból: tenyészkos 3 141 db anyajuh 58 157 db ürü, toklyó 32 104 db bárány 27 582 db hízó 703 db összesen: 121 687 db Ennél az állománynál több található: Borsod, Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Nógrád megyében. Szám szerint: 123143 db, 181722 db és 229 765 db. Megfigyelhető, hogy Nógrád hegyes területe nagyon kedvező a juhtenyésztésnek. A további megyékben kisebb a juhállomány; Jász-Nagykun-Szolnok megyében 118 008 db, Hajdúban pedig 101 903 db. A 100 km

2-re, ül. 1000 lélekre eső juhok számát vizsgává, teljesen azonos sorrend alakul ki a szomszédos megyék között. Az ide vonatkozó adatokat a következő táblázat ismerteti. 70