Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 5. (Eger, 1975)

TANULMÁNYOK - Nemes Lajos: Eger város állatösszeírásai (1695—1850). • 40

Eger város düatösszeírásai (1696-1850.) Dolgozatunkban Eger állattenyésztésének alakulását vizsgáljuk az 1695 és 1850 közötti időszakban. Az állatállomány változásának vizsgálatakor felmerül az a kérdés, milyen tényezők befolyásolták annak növekedését és csökkenését? Eger viszonylatában figyelemmel kell kísérnünk a város jogi helyzetének alakulását, a szőlő-monokultúra kialakulását, valamint egyéb külső tényezőket is. Dolgozatunkban nem törekszünk teljességre. Csak az általunk legfontosabbnak talált kérdéseket vázoljuk fel. Elöljáróban fontosnak találjuk megvizsgálni a város jogi helyzetének alakulását a török uralmat követő időszakban. Ez ugyanis a későbbiek folyamán, mintegy 150 éves időszakra meghatározta a város gazdasági életének — ezen belül az állattenyésztésnek is — a fejlődési lehetőségeit. 1687. december 17-én, miután az utolsó török csapatok is elhagyták az egri várat, új korszak vette kezdetét, a Habsburg-uralom időszaka.

1 A Habsburgok a töröktől visszafoglalt területeket — így Egert is — nem csatolták vissza a központi hivatalok irányítása alá, hanem figyelmen kívül hagyva a korábbi birtokosok — Egerben a püspökség és a káptalan — esetleges igényeit, új szerzeménynek (neo — aquistica) tekintették, amellyel a fegyveres hódítás jogán, szabadon rendelkezhettek. Igazgatásukra külön szervezetet, az ún. kamarai adminisztrációkat állították fel.

2 Eger a budai kamarai adminisztráció irányítása alá került. A visszafoglalást követően — a kamarai adminisztráció által biztosított kedvezmények eredményeképpen — megindult és igen gyors ütemben haladt a város benépesedése. Az 1687-ben szinte teljesen néptelen városban, a Neoaquistica Commisio részére 1690-ben készült összeírás szerint már 431 ház volt lakott.

3 Minden újonnan betelepült egri lakosnak volt belső és külső telke (szántóföldje, rétje, szőlője stb.). A török időkben az Eger környéki falvak; Álmagyar, Tihamér, Czigléd és Szőlőske elpusztultak. Határaikat az egriek vették birtokukba, s a XVII. század végétől, XVIII. század elejétől Egerhez kezdték számítani e területeket is.

4 Az egriek a budai kamara adminisztrátorához 1694. július 6-án keltezett levelükben joggal állíthatták, hogy a kamarai igazgatás az Eger körül elterülő pusztákat is az egri lakosok javára és hasznára adta.

5 40