Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 4. (Eger, 1975)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Adatok Heves megye felszabadulás utáni postatörténetéhez • 43

és a vasút 1944. november 14-én szüntette be működését, s 19-én már megkezdődött a község tüzérségi lövetése.

3 Egerben is. közvetlenül a város katonai kiürítésével egyidőben zártak be a postahivatalok.

4 Egy érdekes levélboríták van a birtokomban, melyet 1944. november 23-án, azaz Hatvan kiürítése előtti napon adtak postára Budapestről Heves megyei, atkári rendeltetéssel. A küldeményt a posta útnak is indította, később a Budapest 72. számú postahivatal azonban „Vissza! Forgalom szünetel!" feliratú bélyegzővel ellátva, még gondosan visszaszállította a feladónak. (1. ábra.) 1. ábra A postahivatalok bezárása után számos helyről a személyzet a háborús légkörben részben elmenekült, magával víve a bélyegzőket, a bélyeg- és készpénzkészletet. Igen sok helységből azonban a bélyegzőket távoli, nagyobb postahivatalokhoz juttatták el. A budapesti, a soproni, a miskolci, a debreceni és a szegedi postaigazgatóság iratainak átkutatása alapján megállapítható, hogy ez azokban a hetekben, hónapokban országos jelenség volt. így például Tiszaeszlár postája értékcikkeit és bélyegzőit a gyöngyösi 1. számú hivatalnak küldte meg.

3 Heves megye kisebb nyugati része a Budapesti Postaigazgatósághoz, zömében pedig a Debreceni Postaigazgatósághoz tartozott. Hogy a Debrecenben megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány milyen nagy jelentőséget tulajdonított a magyar postai szervezet újjáépítésének, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy már 1945. január 5-én, a Debreceni Postaigazgatóság Miskolcon úgynevezett postaigazgatósági kirendeltséget szervezette A nyilas közigazgatás mindenütt, főleg a városokban szorgalmazta a lakosság kitelepítését a Dunántúl, a Kisalföld egyes kijelölt községeibe. Különösen szorgalmazták a köztisztviselők kitelepítését, aminek azonban 44