Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 4. (Eger, 1975)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Adatok Heves megye felszabadulás utáni postatörténetéhez • 43

a postások osak elenyésző mértékben tettek eleget. Elsősorban a politikailag exponált városi hivatalok vezetőit találjuk a távozók között. Az Eger, 1. számú postahivatal vezetője a város katonai kiürítése során hagyta el állomáshelyét, azonban a postai dolgozók többségben a helyükön maradtak.

7 A Gyöngyös, 1. számú hivatal főnökét is a menekülők sorában találjuk — Vasas István először csak a Dunántúlra, majd pedig onnan nyugatra távozott.

8 „A gyöngyösi postások csaknem kivétel nélkül a helyükön maradtak, s főleg ennek köszönhető, hogy postánk szinte sértetlenül maradt" — írta később a Gyöngyösi Néplap.

9 Kétségtelen azonban, hogy sok, főleg kishivatal mégis bizonyos ideig vezető nélkül maradt. Ott, ahol a postamester nő volt, a front elől a náci propaganda hatása alatt biztonságosabbnak vélt, más környezetben keresett menedéket. Az így elhagyott hivatalok azután jobban ki voltak téve a kivonuló németek rablásának, illetve a háborús pusztításnak. A postahivatalokra rendkívül súlyos csapást jelentett az a körülmény, hogy a visszavonuló német és magyar csapatok a telefon- és távirdaközpontokat megsemmisítették, felrobbantották. így történt ez Egerben is.

10 A Hatvanban lezajlott eseményekről később a következőkben tájékoztatták az alispánt: „November 19-én, megkezdődött a község tüzérségi lövetése. Német különleges osztagok felrobbantották a vasút műszaki berendezéseit, a vasúti hidakat. Aláaknázták a közúti hidakat és a posta műszaki berendezését." Majd pedig a község 24-i kiürítése kapcsán: „felrobbantották a Budapest—Miskolc—Kassa-i állami főútvonalnak a hatvani Zagyva-hídját, a postahivatal, távirda és telefonközpontjának műszaki berendezéseit."

u A robbanás ereje olyan nagy volt, hogy az emeletes postaháznak a földszintjéről az égre lehetett tekinteni. Az emeleti homlokzat főtéri frontján pedig hatalmas rés tátongott. A távkábel erősítő állomást annak műszaki berendezését pedig fejszével verték szét a visszavonuló német katonák.

12 Vandái pusztításnak esett részben áldozatul a megye kiterjedt telefonos távíróhálózata is. Egertől északra, ennek a megsemmisítő katonai akciónak a keretében robbantották be a szarvaskői alagutat. A postai szempontból rendkívül jelentős egér—putnoki vasútvonal német pusztításait jól jellemzi a következő néhány frappáns számadat: 3 alagutat felrobbantottak, 17 hidat, több aluljárót, sőt a vasúti váltók és kitérők 70 százalékát megsemmisítették. Több kilométernyi távon pedig még a vasúti síneket is felszedték.

13 Űgy ezek, mint a hadieseményekkel kapcsolatos pusztulás a felszabadulás után, rendkívül jelentékeny mértékben hátráltatta nem csupán a vasúti, de nem utolsósorban a postai forgalom újból való megindítását. A felszabadulás nyomán Heves megye két városa és községei részére nemcsak az egymással, de különösen a járási és a megyei székhellyel való postai kapcsolat (levélforgalom, telefon- és távíróösszeköttetés) megteremtése elsőrendű fontosságú igényként jelentkezett. Természetesen a háború véres eseményeinek elmúltával a lakosság részéről is egyre fokozódó fontossággal lépett fel a postaforgalom mielőbbi megindítása. Az újjászülető közigazgatás, nem utolsósorban pedig a szinte napról napra élénkebb politikai élet részére kellően még ma sem felismert fontosságot jelentett a teljességgel szétzilált postai levél-, távbeszélő- és távíróforgalom szükségszerű és sürgős helyreállítása. Heves megye felszabadulás utáni történetének az első lapjaira kívánkozik a posta, a vasút és a közigazgatás azon dolgozóinak munkája, akik