Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 4. (Eger, 1975)

TANULMÁNYOK - Kovács Béla: Hordóméretek az egri vár dézsmaterületén a XVI. század második felében • 5

méreteinek kb. 12 százaléka ilyen űrtartalmú volt. Az ilyen hordóknak külső méretei is tekintélyesek voltak, de a méretadatokat csak megközelítőleg tudjuk megadni. A XVI. századi hordók formája ugyanis inkább .,hosszú alakú" volt, szemben a ma általában használatos „rövid alakú" hordókkal.

11 Ennek oka elsősorban az volt, hogy ebben az időben a hordódongák, összeszorítására nem vasabroncsot, hanem hajlékony fagúzst használtak,

12 amely nem tette lehetővé a csak hasogatott dongák erős ívben történő összeszorítását. Egy 10—15 hl-es ilyen hordó dongahosszúsága 130—150 cm, hasátmérője 110—140 cm lehetett. Számszerű adataink vizsgálata során kitűnt, hogy a XVI. században viszonylag pontos „standard" méretű hordókat készítettek. Takáts is említi az akolómestereket, hordómérőket, akiknek feladata a hordók méretének hitelesítése volt.

13 Bár ez a feladat kétségtelenül az elkészült hordók tényleges űrtartalmának megállapítására szorítkozott,- mégis arra a folyamatra világít rá, amelynek során mértékeinket viszonylag korai időkben egységesíteni kívánták. Ez az egységesítő tendencia különösen az egri vár dézsmaterületén mutatkozott meg erősebben. 1548 után az egyházi dézsma behajtása a magyar kamara adminisztrációja alá került, s nyilvánvalóan a könnyebb számítás, érdekében a dézsmálóknak olyan utasításokat adtak, hogy számadásaikat egri köbölben készítsék el, a helyi mértékeket egri köbölre számítsák át. Egy 1597-ben kiadott utasítás szerint a dézsmás: „. . .myndenütt vagy tinna zam zerentt dezmall vagy egyébképpen, de egri keöbölre czynállya regestromatt".

11 Egy év nélküli, de mindenképpen 1596 előtt készült utasításformula hasonlóképpen, de még részletesebben intézkedik: „Ezt is az Dezmas meg értse és ugy gondollyon rea, hogy az mely Districtusban lészen, vagy az mit szám szerint dézsmál ugy igyekezzen az egri köbölre csinállya Regestromát, úgy penigh, hogy az Regestromban semmi fogyatkozás ne essék, mert az ő fizetése leszen. Annak a helynek itzéit vele hozván innen is itzét vigyen és azzal csinálja egri köbölre."

15 A hordókba töltött tizedbort nemcsak a kimutatásokban számolták el. pontosan feltüntetve a hordók tartalmát, hanem a hordókra is ráírták, hogy mennyi bort tartalmaz. A már említett 1597-es utasítás szerint „.. .czedulakat ragazzatok az hordók fenekére. . . ugy penigh, hogy egri keöbölre legyen, es az czedulaban is megh jelenttwe legyen, mely proeessusbol lezen".

lii Ennek többek között gyakorlati haszna volt, amint ez a másik dézsmautasításból kitűnik: „. . .ő Felsége dézsmáját vegyétek ki az bornak javából, az mely hordóban töltitek az Czédulán megh legyen rajta írva Egri köböl számra mennyi köböl és ki szőlőiből jutott, hogy az boroknak el adásakor alkalmatosságh lehessen, ki eő Felségének nagyobb hasznára következhessek."

1

'' Az utasításokból nyomon lehet követni a dézsmálás egész menetét, s ennek során témánkhoz kapcsolódó megfigyeléseket is tehetünk. A dézsmálás időpontját csak három esetben sikerült pontosan megállapítani. 1581-ben Felnémeten, október 9-én, Gyöngyösön október 20-án, 1582-ben Felnémeten október 2-án szedték a dézsmát,

18 tehát a szüretet követő napokban. A hordókat már .előzőleg a helyszínre szállították, s a falu tarájának jegyzékkel adták át. „Az hordókra penigh oly szamot tarc.zatok, honnan mennyi hordót vittenek kezetekbe, hogy minekünk elegendő szamot adgyatok az hordókról is, hogy valahova ne tékozoltassanak, ki minekünk kárvallásunkna lenne; az mennyi hordót vittenek oda és 10