Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 4. (Eger, 1975)
TANULMÁNYOK - Kovács Béla: Hordóméretek az egri vár dézsmaterületén a XVI. század második felében • 5
mennyit ott találtok, az Bírótól Regestromok is vagyon, nem csak azokról is, a kiket most attanak kezetekhez, hanem az előtt való esztendőben kik ott marattanak volna is, mert bizonyosok vagyunk benne, hogy hordók marattak künn." w írja a dézsmautasítás, E szövegrész során felmerült az a gondolat,' hogy az általunk összegyűjtött hordóméretek tulajdonképpen nem, külön-külön hordóra vonatkoznak minden esetben, hanem az ötven év során a területen használatban volt hordók méreteit 'tartalmazzák. Lehetséges ugyanis az, hogy kiürülése után az üres hordót ugyanabba a faluba vagy esetleg máshová küldték ki a rákövetkező években. Ha ez így lenne, akkor a területi felosztás és az időmetszetek szerinti vizsgálódás nem ad reális képet, mert ugyanazt a hordót egyik évben az egyik, másik évben vagy években másik területen használták. Kétségtelen, hogy ennek lehetősége fennáll. Ismerve azonban a korabeli borkereskedés gyakorlatát, amely szerint a bor eladása a hordóval együtt törtónt és a sallariumként kifizetett borokat is hordóstól adták, viszonylag sok új hordót kellett felhasználniuk. Ez a tény már csökkenti annak lehetőségét, hogy ugyanaz a hordó többször is szerepeljen anyaggyűjtésünkben. Ugyancsak csökkentő tényező a hordók elhasználódásának figyelembe vétele is. Végeredményben a különféle méretű hordók aránya, a méretek növekedésében vagy csökkenésében mutatkozó tendencia még abban az esetben is közelítőleg reális képet ad, ha néhány esetben ugyanazon hordók szerepelnek. Több esetben nem volt elég a faluba előre kiküldött hordó és a dézsmálok a helyszínen vásárolták meg a szükséges hordókat. A kiadásokat az elszámolásban feljegyezték. Ezekből a hordók árára is vonhatunk le következtetéseket. 1583-ban Gyöngyöstarj ánban egy 47 köblös hordót 5 köböl borért vásároltak. 20 Más esetben csak a vásárolt hordók darabszámát és az értük fizetett bormennyiséget ismerjük, de a hordók űrtartalmát nem. 1578-ban Jobbágyiban egy hordóért 1 köböl bort adtak. 21 Gyöngyösorosziban „egy hordót vettőnk 2 köböl boron", Gyöngyöspatán „két hordót vettőnk 4 köböl boron" — jegyzi meg a dézsmáló. 22 Abasáron egy hordó ára 1 köböl bor volt. Visonitán három hordót 2 köböl boron vettek. 23 Gyöngyössolymoson „heth öreg hordót" 10 köböl borért vásároltak. 24 1579-ben Abasáron egy hordó vételára 2 köböl bor volt, Visontán négy hordóért 9V2 köböl bort adtak. 25 Általában tehát egy hordó ára a mérettől függően, 1—2 köböl bor volt, s ez a hordók viszonylagos olcsóságát bizonyítja. Mint azt a bevezetésben megállapítottam, a hordókat ténylegesen színültig töltötték, tehát a dézsmajegyzékekben szereplő értékek a hordók tényleges űrméretét jelentik. A dézsmautasítások erre vonatkozóan is intézkedtek: „Mikoron penigh az Dezmalasban vegh leszen az borokat felben ne hadgyatok, hanem tellyen söth igen szépen meg töltzétek. . ." Hogy ezt az utasítást következetesein végre is hajtották, a következők is bizonyítják. 1576-ban Atkáron 18 köböl volt a dézsmált bor mennyisége, de csak I3V2 köblös hordó volt a faluban. A fennmaradó 2V2 köböl bort átvitték Nagyrédére és ott összetöltötték a rédei dézsmaborral egy IOV2 köblös hordóba, megjegyezve, hogy „ennek harmadfél köble Atkári", az atkári jegyzékben pedig feltüntették hogy „az Redeyben wagion az többi" ti. a maradék 2 J / 2 köbei. 20 1578-ban a Nagyrédei jegyzékben tüntetik fel, hogy a hordóban thasi bor is vagyon bennük eb. 3. p 4". 2 ' 11
