Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 3. (Eger, 1974)

TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: A nemzeti bizottságok gazdasági tevékenysége Heves megyében 1945—1946-ban. • 28

zá: „Javasolja, hogy azokat a 100 holdon aluli szőlőket, melyeket nem maguk a tulajdonosok művelik, vegyék el és osszák fel a földművesek között." A bizottság ezt a javaslatot elutasította. Majd ismét egy kisgazdapárti tag szólalt fel. Ő: „A felolvastatott javaslathoz éppen úgy hozzájárul, mintha azt a Független Kisgazda Párt hozta volna, mivel az teljes egészében hozza azokat a szükséges változtatásokat, melyeket a földművesek kívánnak. Ha a gazda megelégedéssel dolgozhat, akkor a tisztviselők is jól el lesznek látva, s csak azt tartja kívánatosnak, hogy csakis földműves foglalkozzék a földek művelésével. A tisztviselő csak tisztviselő legyen, az iparos csak iparos. A reform, végrehajtásánál igazságos elosztást kér, ne úgy legyen, mint a múltban, amikor a földműves csak rossz földeket, a falutól vásárolt, távoleső birtokokat kapott." Ezután a szakszervezetek képviselője, Simon Ferenc: „A szakszervezet nevében is csatlakozik a javaslathoz." Majd Braun Károly, polgári demokrata párti nemzeti bizottsági tag elmondta, hogy: „A polgári pártok demokratikus gondolkodású, minden egyes tagja tudja, hogy a nagy latifundiumok nem voltak úgy kihasználva, mint azt a nemzeti érdek kívánta. Nagyon jónak tálálja a tervezetet, csak aggályosnak találja, hogy 100 holdon felüli birtokokat fel akarnak osztani, holott a nagyobb birtokoknak különböző szempontból — ipari növények termesztése stb. — fontos szerepük van." Balázs Sándor: „mint a Szociáldemokrata Párt régi tagja, a javaslatot teljesen elfogadhatónak tartja". A hozzászólások után az ülés kommunista elnöke, Csirmaz Dezső: „a felolvasott javaslatnak a kormányhoz való juttatását határozatilag elfogadottnak jelenti ki."

69 Az ülés jegyzőkönyvéből kitűnik, hogy a kommunista és a szociáldemokrata párti nemzeti bizottsági tagok, valamint a szakszervezet képviselője, a Nemzeti Paraszt Párt földreformtervezetével, amely a 100 holdon felüli úri birtok, a 200 holdon felüli parasztbirtok kisajátítását követelte, egyetértett. A két kisgazdapárti hozzászóló közül az egyik, feltehetően provokatív célzattal, igyekezett túllicitálni a tervezetet. A polgári demokrata párti nemzeti bizottsági tag pedig apolitikusan a földreform kérdését csak gazdasági szempontból vizsgálta. 1945 februárjától a megye parasztsága követeléseinek kifejezést adva, a nemzeti bizottságok sürgetik a földreform megvalósítását, sőt földigénylő bizottságok megalakítását kezdeményezik, már a rendelet megjelenése előtt. A mezőtárkányi bizottság február 23-i ülésén már az azonnali földreform megkezdése mellett foglal állást: „Községi jegyző bejelenti, hogy az ország sok községe már felterjesztéssel fordult a kormányhoz, az azonnali földreform-végrehajtás ügyében." Erre a bizottság a következő határozatot hozta: „Utasítjuk a Nemzeti Bizottság vezetőségét, hogy a legsürgősebben éljen felterjesztéssel a vármegyei nemzeti bizottságon keresztül a Kormányhoz az azonnali földreform végrehajtása iránt."

70 Ugyanez a nemzeti bizottság, március 10-i ülésén a földosztó bizottság megalakításáról határozott: „Egyhangúlag a földosztó bizottság tagjaivá Szabó Mátyás és Boda Sándor képviselőtestületi tagokat választjuk. Utasítjuk a nevezetteket, hogy az elöljáróság segítségével sürgősen írják össze a 100 holdon felüli úri és 200 holdon felüli parasztbirtokosokat, továbbá az elmenekültek és a nyilasok vagyonát. írják össze a földigénylőket is, különösen az olyanokat, akik most önként jelentkeztek katonának." — szól a határozat.

71 .,A mátraderecskei Nemzeti Bizottság — ugyanezen 36