Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 3. (Eger, 1974)

TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: A nemzeti bizottságok gazdasági tevékenysége Heves megyében 1945—1946-ban. • 28

a napon :— elhatározta, hogy Mátraderecske határában levő, gróf Károlyiféle birtokból a mátraderecskei nincstelen földmunkásokat, az 1945-ös gazdasági évben már a földreform tényleges rendezése előtt, termőföldhöz juttatja. Mivel a Nemzeti Bizottság a nincstelen földmunkásságot, amely élelem híján van, a nélkülözésektől csak úgy látja mentesíthetőnek, ha ezek között a nincstelenek közt a szükség szerint és a családoik száma szerint 1—4 holdas arányban a Nemzeti Bizottság földet oszt."

7

'

2 Az egri, megyei jogkörű Nemzeti Bizottság március 12-i ülésén az elnök a földigénylő bizottság azonnali megalakításáról szólt. A földosztás végrehajtását a mezőgazdasági munkák elkezdésével indokolta. „Javasolja a földigénylő bizottság tagjaiként minden pártból 5—5 tag jelöltessék ki és ezek haladéktalanul írják össze az igénylőket." Hangsúlyozta, hogy: „A földreformot haladéktalanul végre kell hajtani, mert ha ez meg nem történik, akkor újra reakció lesz, ha meglesz, akkor lesz demokratikus Magyarország."'

3 A bizottság az elnök javaslatát elfogadta és a következő határozatot hozta: „A földreform végrehajtására a Földigénylő Bizottságot haladéktalanul meg kell alakítani, melybe a demokratikus pártok 5—5 tagot küldjenek ki, s igényjogosult elsősorban az a cseléd, napszámos vagy törpebirtokos, kinek fia belép a demokratikus hadseregbe, jól dolgozik és legalább három gyermeke van, továbbá gyermektelen nősek. Elkobzandó minden fasiszta és menekült birtoka, tekintet nélkül a birtok nagyságára, továbbá minden 100 holdon felüli birtok, 1000 holdon felül semmi sem hagyandó. A bankok, részvénytársaságok birtokait is igénybe kell venni. A bizottság megkeresi az illetékes minisztériumot és ilyen irányban kér intézkedést.

>m A nemzeti bizottság március 17-én, március 12-i határozata alapján Takács Sándort, a Városi Közellátási Hivatal vezetőjét megbízta azzal, hogy a földigénylő bizottság megalakításának előkészítő munkálatait Nagy Mártonnal, Papp Józseffel, Nagy Bélával, Pogonyi Józseffel és Szabó Sándorral tárgyalja meg. Felkérik arra is; „. . .hogy 3 napon belül a földigénylő bizottság alakuló ülését tartsa meg."

75 Feltehetően a március 12-i ülés után az egri Nemzeti Bizottság egy körlevelet küldött minden községi nemzeti bizottságnak, amelyben a földosztó bizottságok megalakítására szólították fel azokat. A körlevél igen érdekes gondolatokat tartalmaz, ezért szó szerint idézzük: „A Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült öt párt megyei titkárságai és vezetősége, mint megyei székhelyen. Egerben működik. Az öt párt, pártközi értekezleten kimondotta, hogy ameddig a közlekedési viszonyok meg nem javulnak, úgy a központ által kijelölve képezik az ideiglenes megyei Nemzeti Bizottság testületét. Mint ilyen, szükségesnek tartjuk a Magyar Kommunista Párt egri szervezetének javaslatára a, Nemzeti Bizottság által elfogadott határozatról minden község Nemzeti Bizottságát értesíteni. Az évszázados célunk megvalósulásához közeledik és a földreformról szóló törvényjavaslat az elkövetkezendő hetekben a Nemzetgyűlés elé kerül. Bizonyos, hogy a reakció mindent el fog követni a földreform végrehajtásának meggátlására. A földreform végrehajtásának egy széles és mély paraszti tömegmozgalomnak segítségével kell végbemenni. Ennek a népi paraszti tömegmozgalomnak harci szervei a földigénylő bizottságok. Felhívjuk a Nemzeti Bizottságok figyelmét, hogy minden községben a földigénylő bizottságot alakítsa meg. Egy-egy földigénylő bizottság úgy alakuljon meg, hogy 20—25 igénylőre egy-egy bizottsági tag jusson. Leg-