Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 3. (Eger, 1974)
KÖZLEMÉNYEK - Lénárt Andor: Az egri parasztok megmozdulása 1792. január 7-én. • 83
A szalóki cserjésben tüzelőfát szedő két szegényt a szalóki ispán a kerülőkkel megzavarta. Azok el akartak futni, de a fogdmegek hívására megálltak. Bár látták, hogy a szerencsétlenek megadták magukat, mégis lövöldözni kezdtek rájuk. Olyan súlyosan megsebesítették őket, hogy életbenmaradásukhoz kevés remény volt. Annyira, hogy a város káplánja a halálra előkészítve őket, az utolsó kenetet is feladta nekik. 4 " A bor és az erdő, e két fő probléma mellett, amelyek miatti elkeseredés a parasztok ösztönös lázadásához vezetett, felsorolnak több más esetet is a panaszkérvények, amelyek a földesuraságok önkényeskedéseit, pénzszerzését igazolják, s a szegény nép életét nehezítik, keserítik. Nagy szárazság idején nem őröltek a vízimalmok, s sokaknak az uraság molnárai nem is akartak őrölni; akkor készített Kilián György a házánál egy kis kézi „köszörű malmot", amelyen, ha nagy fáradtsággal is, de őrölni lehetett. Az uraság tisztjei puskás hajdúkkal mentek a házához és vitték el a kis malmot. A költségéből semmit sem térítettek vissza/' 0 A maga portáján vágott pincét szegénységében kénytelen volt eladni egy hóstyai paraszt. A püspök tisztje a pince árát (45 rajinai forintot), elkobozta, az embert áristomba tétette. 51 Amikor egy másik hóstyai egy házat pincékkel és szőllővel együtt eladott a püspök tisztje a fiskálissal együtt „az Deputatus Urakíol kotya vetye szerént" eladott és megvett házat lepecsételte, az új tulajdonosát a szőllőből kitiltotta, s csak akkor engedte volna be, ha a ház és szőllő árának felét a földesúr-püspök kasszájába befizetik. (488 Rfrt-ot.) r,? Hogy élhet a szegény ember, hogy menekülhet meg a nyomortól éhezéstől, ha 'a maga jószágával sem rendelkezhet szabadon? Ha pénzre van szüksége sem adhatja el amije van! 53 így szenvedtek a szegény egri contribuensek. Bár őket üldözik, lövöldözik, sanyargatják a földesurak, mégis őket nevezik rebellistáknak. Ez ellen a titulus ellen azonban protestálnak. Az igaz ugyan, hogy január elején egyesek a bezárt foglyokat kiszabadították a vár tömlöcéből, de az ott levő egész városi népet rebellistának nevezni nem lehet. De még azokat sem lehet lázadónak nevezni, akik elkövették a zendülést, „mert úgy gondoljuk, hogy ok nélkül azok sem követték el mit végben vittek"?' Ezeket az okokat és véleményeket gyűjtötte össze a magisztrátus a hóstyák bejelentéseiből, panaszkérvényeiből. Ezeket használja fel, hogy a város szegény adózó népe nevében kérje a felsőséget sora megjavítására. Kérje, és ha a földesuraságnál nem ér el eredményt, menjen el a helytartótanácshoz, s ott is fogja pártját a város szegénységének. 55 A szegénység megtette a magáét. A magisztrátus képviselte a város szegényeit az úriszéknél, a kettős földesuraságnál, a főispán püspöknél; aki a fentiek ellenére sem tulajdonít egy hónap elteltével jelentőséget az ügynek. Ugyanígy a felséges consilium sem, mely egy, a megyéhez intézett rendelkező levéllel befejezi az ügyet. A vármegye parancsára megjelenik a megyeházán a Fáy Bertalan alispán elnöklete alatt tartott gyűlésen Eger város bírájának vezetésével az egész magisztrátus. Felolvassák előttük a helytartótanács február 3-án stafétán jött latin nyelvű parancsolatát. Ezt Halassi Márton főasszesszor magyarul megmagyarázza nekik. Előadja a parancsolat a helytartótanács sajnálkozását a minap tör90
