Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 3. (Eger, 1974)
TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: A nemzeti bizottságok gazdasági tevékenysége Heves megyében 1945—1946-ban. • 28
mélyválogatás nélkül, kizárólag a szarvasmarhák száma arányában történik. Addig kisebb létszámú szarvasmarhával rendelkező gazdáktól nem vesznek igénybe, míg a nagyobb létszámú marhával rendelkező gazda 1 db marhát be nem adta. A beadás 5 db-ig személyválogatás nélkül történik, 5 db-on aluli szarvasmarhával rendelkező gazdáktól csak akkor vesz igénybe marhát, ha a bizottság a gazda helyzetét előre megvizsgálta. 5 db és azon aluli szarvasmarhákból tehát csak akkor vesznek igénybe, ha ilyen gazdánál a birtokot figyelemébe véve fölös marha mutatkozik. A nagyobb létszámmal rendelkező gazdától újra csak akkor vesznek igénybe, csak akkor kerül rájuk a sor, ha már az 5 és azon aluli szarvasmarhákkal rendelkező gazdák is beadták a rájuk kivetett marhát. Tehát ha egy ízben már mindenki adott, ül. mindenki beadta a reá kivetett marhát." m Az atkári Nemzeti Bizottság 1945. június 8-i ülésének jegyzőkönyve még szemléletesebben mutatja be a bizottságok szociális érzékenységét. Az ülésen a vezető jegyző előterjesztette a Heves megyei Közellátási Kormánybiztos 1578/1945. sz. körrendeletét, mely szerint a községnek 30 q élősúlyú vágómarhát kell beszolgáltatni. Kéri a bizottságot, hogy a kivetés igazságosan legyen megállapítva. Ezután Mózes László bizottsági tag javasolta, hogy a község €gész szarvasmarha-állományából sorshúzás útján válasszák ki a beszolgáltatandó vágóállatokat. Vele ellentétben Markovics Imre bizottsági tag javasolta, hogy azon szarvasmarha-tulajdonosok közül húzzanak sorsot, akiknek lovuk is van, mert már 2 marhája senkinek sincsen. így megeshet, hogy oly egyénre esik a sorshúzás folytán a beszolgáltatás, akinek csak 1 tehene van és semmi mása, míg másnak tehene és lova is marad. „A nemzeti bizottság hosszas vita után a Mózes László egyetlen szavazata ellen a többi jelenlevő tag szavazatával a Markovics Imre indítványát fogadta el és határozatilag kimondta, hogy csak azok közül a szarvasmarha-tulajdonosok közül kell sorsot húzni, a beszolgáltatandó szarvasmarhára, akinek még lova is van, hogy így az egytehenes gazdák a beszolgáltatás alól mentesüljenek." 1 ™ A közellátással szorosan összefüggött a kereskedelem megindítása, szabályozása. A nemzeti bizottságoknak erre is volt gondjuk. A front elvonulása után kezdeményezték a kereskedelem megszervezését. Az egri megyei jogkörű Nemzeti Bizottság ebben a munkában különösen élen járt. A Nemzeti Bizottság elnöksége már 1945. január 8-án megbízta ifj. Kardos Lászlót azzal, hogy a városból elhurcolt vagy elmenekült kereskedők üzletét nyittassa fel és az azokban talált árukat leltározás után szállíttassa közös üzlethelyiségbe. 200 Január 15-én pedig levélben fordult a Kereskedelmi Részvénytársasághoz, amelyben a nemzeti bizottság határozata értelmében utasították: „...hogy további intézkedésig minden kereskedőt, éppen úgy., 'mint eddig, a kiutalt árukban részesíteni kell, ugyanolyan arányban, hogy eddig a kiosztás történt.."-"' Az erdőtelki bizottság 1945. április 27-i ülésén: „...utasítja a Hangya helybeli vezetőségét, hogy szövetkezetünket a renoválással, árubeszerzéssel és a volt vezetőséggel állítsák vissza és a Hangya szövetkezeti taggyűléseken eddigi működésükről számoljanak be." 202 A mezőtárkányi Nemzeti Bizottság 1945. június 18-i ülésén hozzájárult egy helybeli szatócsüzlet megnyitásához. 20 ' A boldogi Nemzeti Bizottság 1945. július 31-i ülésén az elnök indítványozta, hogy a pártokból 1—1 tagot küldjenek ki, akik a szövetkezeti ügyeket intézik. A nemzeti bizottságból 3 tagot küldtek ki. 20 ' 1 53
