Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 3. (Eger, 1974)
TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: A nemzeti bizottságok gazdasági tevékenysége Heves megyében 1945—1946-ban. • 28
A nemzeti bizottságok kereskedelemszabályozó tevékenysége különösen két vonatkozásban nyilvánult meg: egyrészt a feketekereskedelem, a drágaság elleni harcban, másrészt az árak megállapítására irányuló törekvéseiben. A közellátás átmeneti zavarai kedveztek a feketekereskedelem elburjánzásának. Ez az árak növekedését, a közellátás zavarait hozta magával. Nem véletlen tehát, hogy a nemzeti bizottságok erélyesen felvették a harcot a feketekereskedelem folytatói ellen. Mikófalván: „A liszttel való üzérkedés tárgyalása során a bizottság kimondja, hogy faluzó kofáknak lisztet kiadni tilos. Községekben a lisztellátás megnyugtatóan nincs biztosítva, ezért nem engedhető meg, hogy a faluból csereáruként lisztet vigyenek ki, borért, élesztőért, sóért stb. Aki ezen határozat ellen vét, azt az elöljáróság fel fogja jelenteni, a csereárut a bizottság lefoglalja." 205 Egerszalókon 1945. április 8-án: „Nemzeti Bizottság elhatározza, hogy azok részére, akik Budapesten voltak feketézni, közellátási bizottság ne utaljon ki élelmiszereket, meri akinek annyi élelmiszere van, hogy még kereskedni is tud vele, nem tekinthető ellátatlannak." 200 Az egri Nemzeti Bizottság 1945. április 14-i ülésén megtárgyalta a feketepiac letörésére irányuló jelentést. A rendőrkapitány hozzászólásából megtudjuk, hogy a megye területén a különböző vasútálllomásokon, nagy menynyiségű élelmiszert elkoboztak. 20 ' A gyöngyösi bizottság 1945. szeptember 11-én levélben fordult a polgármesterhez, a faárveréssel kapcsolatos spekuláció felszámolása ügyében. Szóvá tették, hogy az árverésnél spekulatív célzattal: „...egyes feketéző egyének a fát összevásárolják és a maguk tőkeerejével lehetetlenné teszik, hogy a kisemberek olcsó fához jussanak. Ezért felkéri a nemzeti bizottság a Polgármester Urat, hogy az árverésből zárja ki a vidékieket és azokat, akik a városnak nem lakói. Egyben korlátozza a mesteremberek szerszám- és egyeseknek szerfavásárlását, nehogy azok spekulatív célzattal ily árukat halmozhassanak fel.. . Végül felkérjük a jelenlegi készletek lefoglalására és zárolására, hogy ezáltal lehetővé váljon a város szegényebb sorsú lakosainak tűzifával való ellátása. E célra megfelelő mennyiségű tűzifakészletet bocsásson a szövetkezetek és egyes legitim kereskedők rendelkezésére, hogy azt méltányos áron szétoszthassák. Addig, míg a város közönségének tűzifaszükséglete fedezve nincsen, addig lehetőleg árveréseket t. Polgármester Űr ne eWigedélyezzen." 20S 1946. augusztus 1. után, a jó értékálló forint megjelenésével a drágaság, a feketekereskedelem elleni harc egyet jelentett a forint vedel- , mével. Ettől kezdve a nemzeti bizottságok sorra alakítják meg a forintvédő bizottságokat, s szabják meg feladataikat. Egerben már 1946. augusztus 1-én, egyik kommunista bizottsági tag javaslatára létrehozták a forintvédő bizottságot. A javaslattevő a bizottság feladatát a piaci árak, a malmok, a gyárak, üzemek ellenőrzésében jelölte meg.'-' 0! ' A forintvédő bizottság munkája azonban a kezdeti eredmények után ellanyhult, ezért újból szükség volt az azzal való foglalkozásra. A Nemzeti Bizottság 1946. november 21-i ülésén tüzetesen megtárgyalta az árellenőrzés kérdését, s „Több hozzászólás után a bizottság elhatározta, hogy a drágaság letörésére, illetve az árak ellenőrzése tárgyában átír az itteni rendőrséghez, polgármesterhez és alispánhoz.. ." 210 A forintvédő bizottságok megalakítása falun is végbement. Például • 54
