Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 3. (Eger, 1974)

TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: A nemzeti bizottságok gazdasági tevékenysége Heves megyében 1945—1946-ban. • 28

kezelésbe való vétel megóvása érdekében is szükséges, és a malmok jövedelmére a községnek is nagy szüksége volna."

m Gyöngyössólymoson: .,. . .az NB-tagság a malmok községesitését, illetve államosítását 3000 főnyi lakosság akaratához mérten kéri és követeli a kormányzattól."™ A nemzeti bizottságóknak a malmok községesítésére irányuló törekvései túlléptek azokon a célkitűzéseken, amelyeket a megye vezetése e bizottságoknak szánt. A nemzeti bizottságok kezdeményezik a gazdasági élet normalizálását elősegítő pénzintézetek tevékenységének elkezdését is. Az egri megyei jogkörű Nemzeti Bizottság már 1944. december 22-i ülésén a következő határozatot hozta: „Felhatalmazza a Bizottság az elnökséget, hogy az egri pénzintézetekkel lépjen érintkezésbe Eger és vármegye hiteléletének és pénzforgalmának megindítására teendő intézkedések miatt"

m A támaszén tmiklósi bizottság 1945. július 8-i ülésén tudomásul vette a helybeli hitelszövetkezet működésének megkezdését.

122 A gazdasági vérkeringés elindítása megkövetelte a pénzügyi alapok biztosítását. Ennek egyik forrása a lakosság adója volt. Az adózás megindulásának tárgyi és személyi feltételeit szintén a nemzeti bizottságok teremtették meg. A személyi feltételek megteremtése, mint az élet más területein is, harccal járt. Az egri Nemzeti Bizottság még 1944 decemberében megbízta Petruska Vilmost az újjászervezett adóhivatal vezetésével. A kormány azonban felmentette és helyette mást bízott meg. Erre az egész tisztviselői kar nevében küldöttség jelent meg a nemzeti bizottságnál, kérték, hogy a Petruska helyére kinevezett adóhivatali vezetőt váltsák le fasiszta és reakciós múltja miatt és állítsák újból a hivatal élére Petruska Vilmost. Az adóhivatali tisztviselők pedig Petruska visszahelyezése érdekében átiratot intéztek a pénzügyminiszterhez.

123 A gyöngyösi Nemzeti Bizottság már 1945. január 25-i ülésén felhívta a polgármester figyelmét az adóhátralékok beszedésének fontosságára.

124 Az egri Nemzeti Bizottság 1945. május 17-i határozatában: „. . .felhívja a járási nemzeti bizottságok útján az összes községek nemzeti bizottságait, hogy a hátralékos adó megfizetésére a közönséget a legerélyesebben szólítsák fel azzal, hogy amennyiben az adózók vonakodnak adójukat befizetni, úgy robotmnnkára fogják, a tartozás szerint progresszív aZ.ipon."

125 A nemzeti bizottságok figyelmét sok irányú gazdasági tevékenységük során nem kerülte el a közlekedés sem. Az egri Nemzeti Bizottság 1945. március 12-i ülésén hozott határozatával: ,,. . .hozzájárul ahhoz, hogy Eger és Eger környéki bányák között 760 mm nyomtávú vasútvonal építtessék, mely iparvasút a szállítási nehézségek leküzdésére lenne hivatva."

1

"

26 A gyöngyösi bizottság a Magyar Államvasutak Közúti Gépkocsi Üzeme kérésére elintézte, hogy a helyi garázst kiürítsék. így 1945. augusztus 1 -vei Budapest és Gyöngyös között megindulhatott az autóbuszforgalom.

127 A nemzeti bizottságok nagy szolgálatot tettek a közmunkák megszervezésében is. Az akkori körülmények között a közmunkáknak a gazdasági élet megindításában, főleg az újjáépítésben óriási jelentősége volt. A romeltakarítást, az utak, a hidak, a vasutak helyreálítását, több helyen a terménybetakarítást, a megrongált gyárak, középületek működésbe helyezését és egyéb, közérdekű munkák elvégzését csak a lakosság munkabíró részének szervezett és tervszerű igénybevétele biztosíthatta. 45