Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 3. (Eger, 1974)

TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: A nemzeti bizottságok gazdasági tevékenysége Heves megyében 1945—1946-ban. • 28

A közmunkák szervezésének alapvető feltétele volt annak tisztázása, hogy kik kötelezhetők közmunkára. A nemzeti bizottságok ezzel kapcsolatos állásfoglalásaikat általában hasonló tartalmú határozatokban fogalmazták meg. A mezőtárkányi Nemzeti Bizottság elrendelte: „...hogy a község 16—60 éves férfilakossága névjegyzékbe írattassanak össze"

m Nagyrédén: „A Nemzeti Bizottság egyhangú határozattal kimondja, hogy a községben a legsürgősebb dolgokat közmunkával intézze el. Közmunkaköteles minden 16—60 éves férfi és igaerő. A közmunka a szükséglethez képest állapíttatik meg, a végrehajtással a községi bíró bízatik meg."

10 Heréden: „A Nemzeti Bizottság elhatározza, hogy minden 18—50 éves férfi, lefogatok és egyéb igák külön beosztásban köteles közmunkát teljesíteni, amelyért díjazás nem jár."

130 A nagyfügedi bizottság: „Elrendeli, hogy a közös munkára házszám szerint és személyválogatás nélkül a férfiakat 16—60 évig, a nőket 14—50-ig szabad közös munkára kii endelni."

m Az egri Nemzeti Bizottság határozatában kimondta, hogy a Munkaügyi Hivatal munkanyilvántartó kartotékrendszert vezessen be. Részletesen megadta annak követelményeit is. „Ennek célja mindenkinek nyilvántartásba vétele 16 éven felül. A 16 éven aluliak szüleik lapján szintén nyilvántartásba lesznek véve A javasolt nyilvántartó lap teljes részletességgel feltünteti a foglalkozást, szakképzettséget, iskolai végzettséget, milyen minőségben dolgozik az illető (bérmunkás, önálló, vállalkozó, van-e állandó munkahelye, jelenleg hol dolgozik, ha nem dolgozik, miért nem dolgozik, utóbbira vonatkozólag mellékletet kell felfektetni.), keresete, jövedelme, vagyoni helyzete. . . Férj, feleség, családtagok keresete, földhozam, házbér, állatok száma, nyugdíj, segély, egyéb jövedelem, ellátott vagy ellátatlan és mely biztosítónak tagja. — A közönség a rovatokat büntetőjogi felelőssége tudatában — mely kitétel a munkalapon rá van nyomtatva — tölti ki. E nyilvántartó alapján ki lehet mutatni; ki dolgozik és ki nem, kit kell kényszeríteni a munkára. Ha nem dolgozik, miért nem dolgozik, erre felszólítandó, ha nem akar dolgozni, úgy internálni kell 8 napra, fizetés nélküli munkára, amit meg kell ismételni mindaddig, amíg munkába nem áll. Ingyenes robotmunkát meg kell szüntetni. A munkateljesítmény helyetti térítéseket progresszív alapon kell kivetni, mert feltehető, hogy nagy jövedelmű emberek nem fogják a robotpénzt megtéríteni, havi jövedelmük 30-ad részét. A városba visszatérő lakosság visszajövetelekor a munkaügyi hivatalnál munkába állásra azonnal jelentkezzék. A visszatérő katonai szolgálatot teljesítettek, és a munkaszolgálatosok részére a munkaügyi hivatal engedélyezhet 1—3 hét pihenőt. Amennyiben munkaadók igazolnak munkást, kik ténylegesen nem dolgoznak náluk, az ellen a legsúlyosabban kell eljárni és népbíróság elé állítani."™

1 A gyöngyösi Nemzeti Bizottság javasolta a polgármesteri hivatalnak, hogy lásson el minden dolgozót egy igazolvánnyal. „Ha valaki nem tud ilyen igazolványt felmutatni a rendőrség áltál történő igazolás alkalmával, azt a rendőrség őrizetbe fogja venni, mint munkakerülőt és nevezettek ellen közigazgatási eljárást fog indítani; egyben pedig közérdekű munkára (fakitermelésre stb.) fogja őket szorítani."

13

'' A nemzeti bizottságok döntöttek a közmunka alóli mentesítés kérdésében és a közmunka megváltásában. A mentesítésnél figyelembe vették az illető személy munkahelyi kötöttségeit, társadalmi állását, egészségügyi állapotát. A köztisztviselőket., papokat, tanítókat,, a különböző szer-