Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 3. (Eger, 1974)
TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: A nemzeti bizottságok gazdasági tevékenysége Heves megyében 1945—1946-ban. • 28
zottságnak haladéktalanul jelentsék. Gondoskodjanak, hogy a malom részére lemért tüzelőszerek kizárólag a malom üzemben tartására legyenek felhasználva, tehát azt csak a kazánfűtésre szabad használni. Szigorúan őrizzék ellen, hogy a vámőrlésből beszedett gabonamennyiséggel a bizottság határozata nélkül senki sem rendelkezhessen. Két kinevezett bizottsági tag Elnök vezetése alatt haladéktalanul szálljon ki a malomba, a berendezéseket vételezzék szemre és a nyert tapasztalatok után tegyenek javaslatot arra, hogy a község elöljárósága által eladott korpáért befolyt összeg milyen célra fordíttassék. ,,u? ' A gyöngyösi Nemzeti Bizottság 1945. január 25-i ülésén Fekete Lászlót bízta meg a malmok ellenőrzésével: ,,. . .abban a körben, amely Gyöngyös város közellátását érdekli éspedig az irányban, hogy a közellátás céljaira beszállított gabonaneműek szabályosan őröltessenek meg és ezen művelet eredménye teljes egészében a város közellátási forgalmába kerüljön. ,,]l '' A boldogi bizottság 1945. május 10-i ülésén az elnök felhívta a malom tulajdonosának és főmérnökének figyelmét arra, hogy a malom márciusi és áprilisi keresetével számoljanak el. 11 "' A megyei és az egri Nemzeti Bizottság 1945. október 19-i ülésén a malomellenőrzés minden üzemre való kiterjesztéséről határoztak. „A Bizottság elhatározza és az elnök határozatilag kimondja, hogy Egerben és az egész vármegye területén minden malomba malomellenőröket küld ki, azzal a megbízatással, hogy minden termény csak őrlési és szállítási engedéllyel szállítható. Ezek nélkül semmiféle gabonamennyiséget malomba behozni vagy kivinni nem szabad. A malom nyitásáról és zárásáról az ellenőrnek tudnia kell. Az ellenőrök bizonyos időközökben cserélendők." 116 Heves megyében is találhatunk néhány példát arra, hogy a nemzeti bizottságok a malmok községesítését határozták el. Erre általában akkor került sor, ha a bizottság meggyőződött arról, hogy a tulajdonos nem törődik a lakosság lisztellátásával. A megyéből a malmok községesítéséről szóló legkorábbi adat 1945. február elejéről való. Az atkári Nemzeti Bizottság 1945. február 7-i ülésén a jegyző ismertette a bizottság előtt Balogh Sándor és fiai malmának üzemi állapotát. Annak ellenére, hogy a malom már el volt látva üzemanyaggal, a tulajdonosok gátolták az elöljáróság azon igyekezetét, hogy a lakosság lisztellátása biztosított legyen. A malom naponta 5—15 q-t őrölt, holott korábban 40—50 q-s volt napi teljesítménye. A jegyző meghallgatása után a következő határozatot hozták: „Községünk lakossága liszt nélkül van. sürgősen kérjük a malom állapotát a bizottságnak kivizsgálni, vétkességet megállapítani, a malmot sürgősen zárlat alá helyezni, a malom kezelésével a községi elöljáróságot megbízni. Utasítja a községi elöljáróságot a bizottság, hogy szolgálati út betartása nélkül sürgősen terjessze fel határozatát a Közellátási Kormánybiztos úrhoz, intézkedés megtétele végett.' ,Ul A gyöngyösi bizottság 1946. január 8-i levelében tájékoztatta a polgármestert arról, hogy legutóbbi ülésén hozott határozatában felkérte a város vezetőségét arra, hogy: „. . .tegye meg a szükséges lépéseket a malmok államosítása, illetve községesítése ügyében." í]s A tiszafüredi Nemzeti Bizottság 1946. augusztus 29-i ülésén: „. . .egyhangúlag elfogadta a malmok községi kezelésbe való vételére vonatkozó indítványt és kéri a szükséges intézkedések foganatosítását. A malmok ellen ugyanis olyan sok a visszaélési panasz, hogy a községi 44
