Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 3. (Eger, 1974)

TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: A nemzeti bizottságok gazdasági tevékenysége Heves megyében 1945—1946-ban. • 28

laltak el a malmok és az olajütők. Ezek egy része a háború alatt megrongálódott, vagy a tulajdonos eltávozása miatt leállt. A közellátás, a lakosság kenyerének biztosítása megkövetelte a malmok azonnali üzembe helyezését, az ott folyó munka ellenőrzését, a vitás, ügyek megoldását. Ez a nem könnyű feladat is a nemzeti bizottságokra hárult. Elsődleges teendő a malmok üzembe helyezése volt. A front közeledtére az ecsédi malomtulajdonos, Pytel Lajos is elmenekült. A nemzeti bizottság nem nézhette tétlenül a malom munkájának leállását, ezért 1945. április 6-i ülésén a bizottság elnökének javaslatára megbízta Scholcz Artúr volt ecsédi malomtulajdonost azzal, hogy a malmot helyezze üzembe és: ,,.. .tíz nap alatt az ügy ellátásáról tegyen jelentést."

1

'

1

' A felkért személy azonban jelenleg még ismeretlen okból nem helyezte üzembe malmot. így még május végén is állt az üzem. Ekkor azonban már hazaérkezett a malomtulajdonos, akit meghívtak a nemzeti bizottság ülésére. Arra kérték, hogy: ,,. . .a malmot öt vagy tíz évre arra alkalmas.. . megbízható egyénnek adja ki és szaktudásával legyen segítségére a haszonbérlőnek abban,, hogy a malom a legrövidebb időn belül üzemképes legyen."

m Tarnaszentmiklóson az olajütő és a daráló munkája megindításának megtárgyalására a nemzeti bizottság, az elöljáróság és a képviselőtestület együttes ülést tartott, ahol a következőket határozták: ,,A Csepcsányijéle helybeli olajütő üzem üzembe helyezése végett Együttes Ülés felhívta Csepcsányi László malomtulajdonost, hogy saját hatáskörében igyekezzék az olajütőt és a lehetőségekhez képest a darálót is a lehető legsürgősebben üzembe helyezni. Ha bármely oknál fogva az egyéni kezdeményezés késedelmet szenvedne, az esetben a Községi Elöljáróság hatósági úton fog intézkednie' A malmok üzembe helyezésének azonban csak kezdeti lépése volt a személyi feltételek biztosítása. Meg kellett oldani az üzemeltetéshez szükséges tüzelőanyag problémáját is. Tarnazsadányban a nemzeti bizottság: ,,. . .elrendeli a szükséges fuvar kirendelését a szén szállítására",

m Ecséden a nemzeti bizottság felhatalmazta a malomtulajdonost, hogy .,. . .a vámkereset 30 százalékát szolgáltassa ki szénért a bányának."

109 A nemzeti bizottságok végzik a malmok működésének szabályozását is. A nagyfügedi bizottság: ,,. . .egyhangú határozatban kimondja, hogy a tarnazsadányi lakosok részére hetenként kedd és pénteken engedélyezi az olajütést és a darálást azzal a feltétellel, ha a tarnazsadányi malomban ugyancsak heti két napot biztosítanak a nagyfügedi lakosok részére."

m A kömlői Nemzeti Bizottság meghatározta a malom által szedhető vám mértékét.

111 A malmok még ekkor magántulajdonban voltak. így megvolt a veszélye annak, hogy egyes tulajdonosok nem a köz érdekében járnak el. Ennek meggátlására a bizottságok a malmok szigorú ellenőrzését foganatosították. 1945 első felében az egyes nemzeti bizottságok minden felsőbb utasítás nélkül malomellenőröket neveztek ki tagjaik közül Bélapátfalván: „A Bizottság egyhangúlag megszavazza a malmok ellenőrzésére vonatkozó javaslatot. Ennek érdekében Tubik Jánost malomellenőri minőségben a bizottság kirendeli a helybeli két malom szigorú ellenőr zésére."

m A mezőtárkányi bizottság tüzetesen meghatározta az ellenőrök teendőit. Kötelességükké teszi: „.. .hogy a malom minden nemű netáni üzemzavarának megelőzésére előzetesen intézkedjenek, illetve annak okát a biic