Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 2. (Eger, 1974)

KÖNYVISMERTETÉSEK - Bakos József—Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei I—II. Eger • 1973. (Ism.: Kovács Béla) • 107

dérpart nevét szerepeltetik, holott az utca csak 1913-ban kapta a nevét, amint ezt a szerzők is megállapítják. A Csurgó-fertály, a Szent János kapu is Gyárfás egyéni névalkotása, mint ahogy Gárdonyié a Czifrasánc, a Hetfájdalmu temető Gyomlayé, a Mecset torony Csatáryé. 6. A névadás magyarázatánál több esetben olyan pontatlanságokat figyeltem meg, amelyek feltétlenül korrigálásra szorulnak. Ezek közül néhány példát említek csak. A Bródy Sándor utca korábban Werner Adolf zirci és nem egri apát nevét viselte. Egerben ő csak házfőnök és iskolaigazgató volt. A Cecey Éva utca „neve az egri vitéz, Bornemissza Gergely felesége emlékét idézi" a szerzők szerint. Bornemissza második feleségének a neve Sigher Dorottya volt. (Az első felesége nevét nem ismerjük). A Cecey Éva név Gárdonyi alkotása. A Mészöly Géza utca nem a festőművészről, hanem M. G. őrnagyról kapta a nevét, aki 1919. május 2-án á vasúti sínek felszedésére adott parancsot, hogy a Budapestről érkező rendcsináló vörös osztag bevonulását megakadályozza. A bevonulók végül is a tihamári vasút őrházban fogták el a menekülő Mészölyt és kivégezték. A Perényi Péter utcának nevet adó személy sohasem volt az egri vár kapitánya, hanem annak birtokosa. 7. A nevek írásmódjában is figyelmetlenség tapasztalható. (Pl. Isaák Gyula helyett Izsaák Gyula, Remenyik Zsigmond helyett Remenyik Sándor (II. 42.) Maczki Valér helyett Macki Valér, Macky Valér.) A Mathényi József által készített, és a szerzők által is felhasznált névgyűjtésre a II. 69. lapon „Maflát szerint", a II. 166. és 168. lapon „Majláth adata" formájában történik a hivatkozás, tehát az eredeti nevet elferdítve és azt is kétféleképpen írva. Ezek a figyelmetlenségekből származó bosszantó apróságok rnég nem tudományos munkában sem megengedhetőek, nem olyan kiadványban, amely a honismeret és a helytörténet kézikönyveként készült. 8. A szerzők bizonytalankodása figyelhető meg az ilyen névmagyarázatoknál: Honfoglalás utca „A név eredetét motiválhatta az az ismeret is, hogy a honfoglaló magyarok Eger területét is megszállták már a X. század elején. A Szépasszony völgy környékén nagyobb telepeik is lehettek." A tény viszont a következő: 1898—1899-ben Bartalos Gyula a későbbi utca helyén a szőlőkben feltárta az első egri honfoglaláskori temetőt, és a hcníoglaláskori ősök emlékére kapta az utca a nevét. A Hontalan utca magyarázatára azt hozzák fel, hogy „régen a menekülteket telepítették ebbe az utcába." A „régen" több száz évet is jelenthet, holott az első világháború után volt ezen a helyen menekült kolónia. A Tiba István utcánál azt írják, hogy „Tiba István kapitány nevét is idézi ez a név." A pongyola megfogalmazás mellett a névadó személyére sem mondanak semmit. Tiba István a város 1687. évi visszafoglalásakor az ostromló sereg egyik (kapitánya volt. IV. A fenti észrevételek alapján nyilvánvaló, hogy a helytörténeti forrásként készült munka adatai nem megbízhatóak. A szerzők korántsem merítették ki a történeti forrásokat, sem a névanyag összegyűjtésié,, sem azok topográfiai felhasználása során. Még olyan név is kimaradt a gyűjtésből, amelyet ma is a régi tábla jelöl: a mai Lumumba tér neve a II. világháború előtt Mosciokd tér volt; a vasútállomáson most is látható az 1. sz. házszámtábla. (Ignacy Moscicki .1926—1939 között lengyel államelnök volt.) A szerzők korábbi munkásságát ismerve úgy vélem, hogy a történeti névanyagot elsősorban dr. Bakos József, míg az élő névanyagot Fekete Péter gyűjtötte. Nyilvánvaló, hogy a történeti névanyag gyűjtése volt a nehezebb, és ezek között található a hibák többsége is. Ha a munka megosztása nem így történt, akkor a kiadvány szerkesztőjére hárult volna a hibák kijavítása. A lektorok véleményét nem ismerem, de munkájuk során legalább a kirívó hibákra fel kellett volna hívniuk a szerzők figyelmét. Észrevételeimmel az volt a szándékom, hogy az igen nehéz gyűjtőmunkán alapuló kiadvány névanyagának egy részét pontosabbá tegyem. Őszinte sajnálattal kell azonban a kutatók figyelmét felhívni arra a tényre, hogy az adatok egy része használhatatln, más részét csak erős kritikával és az adatok ellenőrzése után használhatják fel. Kovács Béla 110