Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 2. (Eger, 1974)

TANULMÁNYOK - Soós Imre: A hódolt szolgabíró és hódolt esküdt Heves megyében a XVII században. • 5

szolnoki és törökszentmiklósi helyőrség már nem tudta ennyire fenyegetni Külső-Szolnok megyének távoli falvait. Kétségkívül Eger, továbbá Hatvan és Sirok környékének népe szenvedett legtöbbet. Az egerfoocsiak 1629-^ben a következőket panaszolták: „Eger vételekor tizedre állván, a széna 33 szekér volt. Most immár 60 szekér. Fának (favágásnak, fahordásnak) nincsen száma. Mikor a török császár mívét kell mívelnünk, 40 avagy 50 lovas reászáll egy falura, a többit oda hódoltatja, ételt, italt, abrakot kívánván. Szidalmakat, veréseket elszenvedhetetlenül cselekednek rajtunk. Ha a töröknek lovát élvonszák, avagy megölik, minékünk kell érette bujdosnunk, fizetnünk és halált szenvednünk."® Az egerszalókiak 1635ben arról tudósítanak, hogy „az bíránk borhordásért van fogságban. Mi az hatalmasnak torkában lévén, éjjel-nappal vagyunk nagy szorongatásban".

70 A török a zsitvatoroki békeegyezmény 17. pontjában elismerte ugyan a hódoltságban élő nemesek adómentességét, de ezt a mentességet mind a török, mind a magyar fél csakis azokra vonatkoztatta, akik a békekötés időpontjában már nemesek voltak. Gömör megye 1677-ben egy konkrét panasz kapcsán olyan határozatot hozott, hogy „akik a Sytva Toroki, Törökkel váló megbékélés előtt nemes emberek voltak, azok a parasztsággal egyenlő igát a Török szolgalatjában viselni nem tartoznak,. .. mivel a Török kiadott levele is azt tartja. Akik pedig azután nemesíttetének meg és nemességek előtt a parasztsággal egy hódolatbeli szolgálatba voltának, ezután is ahhoz a rendtartáshoz kell magokat tartani. Minthogy Martonfdlván a nemes Suba família a Sytva Toroki megbékélés után obtineálván (nyervén) nemességét s nemessége után is. . együtt szolgálta a török szolgálatját az ott lakos paraszt emberekkel, ki nem vétethetik a parasztok közül.. . Ezen előbbeni törvént a nemes vármegye most is helyben hagyta, 40 forint bírság alatt, tehát kiki ahhoz tartsa magát és többé a nemes vármegyét ilyetén dologban ne búsítsa".

21 Hasszán egri pasa a hódolt nemesek vagyonának bejelentése felől 1669-ben úgy rendelkezett, hogy ezek vagyonuk után ott tartoznak adót fizetni a török császárnak, ahol eddig is adóztak. Ha ebbeli kötelességüket nem teljesítik, a pasa előbb írásban figyelmezteti őket, s ha erre sem reagálnak, fegyveres pribékeket küld rájuk. Ha a hódoltságban élő nemesek örökségükön megosztoznak és egyik osztozó átköltözik egy másik faluba, köteles jelentkezni lajstromba vételre, különben régi lakóhelyén is megadóztatják. A tized a fennálló gyakorlat szerint fizetendő. A falujukkal együtt sommásan adózó nemesek a saját külön pusztájuk után nem tartoznak adózni. A makiáriak arra emlékeznek, hogy „az török birodalom alatt nem sok különbség volt a nemes és paraszt emberek között. Török világ lévén, mind a török és magyar földesúr és vármegye szolgálatját, mind a török igáját egyformán köllött szenvedni".

22 A hódolt jobbágyok paritásos alapon történő adóztatása olyan szokás, vagy csakis magyar részről táplált jámbor óhaj volt, melyet a török hatóságok nem vettek figyelembe, annak elenére, hogy a magyar rendek a XVII. században is csak féldikát vetettek ki. Amikor Heves megye rendéi a törökkel szövetkezett Thökölynek behódoltak, az általa egybehívott kassai országgyűlésen hangot adtak ebbeli sérelmeiknek, előadták kívánságaikat: minden nemes a hódoltság területén is a falvakban, városokban, pusztákon, várakban szabadon mozoghasson, egyik lakásából a másikba 18