Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 2. (Eger, 1974)
TANULMÁNYOK - Soós Imre: A hódolt szolgabíró és hódolt esküdt Heves megyében a XVII században. • 5
pénzbírsággal büntette, e bírságokból élt, ezekből jutalmazta besúgóit is. Az erőszakos halállal, vagy baleset folytán elhalt, elveszett, eltűnt, vízbefult egyénék után súlyos vérdíjat követelt a gyanúsított községtől. 14 A török előtt a Káli Lógó pusztát a szomszédságában fekvő és akkor még népes Szikszóhoz bírták, s ekkor ínég Szikszai Lógó volt a neve: „Szikszó határában, a Kisárkon felül valamely besenyei ember egy fára valaki által felakasztatott, de mivel az akkori üdőknek a szikszai földet az felföldiek szántották, vetették, és senki nem tanáltatott, akin az emberölés díját (bírságát) a török földesúr megvehette volna", a bírság kifizetésére a káliak vállalkoztak, azon feltétel alatt, hogy ezután övék lesz a Szikszai Lógó területének azon része, ahol az aksztott embert találták. A káliak úgy tették le az emberölés sarcát a töröknek, hogy „az török úr előtt valamely káli lakos bocskorát a káli földből való homokkal teletöltvén és abban állván, ott azon besenyei útnál megesküdött, hogy ő káli földön áll. Az ő esküvésére fogattatott a Lógó az káli földhöz és azóta neveztetik Káli Lógónak, mióta az káliak magoknak esküdték az török előtt." 13 Miután a török hűbérbirtok nem örökölhető, a török földesurak igen sűrűn, négy-ötévenként váltják egymást. Az ideiglenes földesúr érdeke: mielőbb mindent kipréselni a birtokból. Sommásan adóztatnak, vagyis a falú elöljáróit olyan alkura kényszerítik, mely szerint a török császárnak és földesúrnak fizetendő pénzadót egy állandó, meghatározott összegben kapják meg, nem pedig az örökösen változó portaszám szerint. Emellett a termény- és fuvarszolgáltatás megmarad. Az adót minden új földesúr új „alku" kiszabásával egyre feljebb veri. 16 A török hatóság nem tűrte meg az adóhátralékot. Mielőtt a késedelmes adófizetőkre ráküldte volna végváraiból a fegyveres pribékeket, előbb kíméletlen, goromba hangú „úri czimerös" levélben szólította fel a kutyáknak, disznóknak nevezett adózókat, falubírákat és polgárokat az adó beszállítására, egyben kirótta rájuk a 100 Ft késedelmi bírságot. 1680ban „az hatalmas és győzhetetlen császár Vég-Eger várának, Tisza és Duna között lévő helyeinek és hadainak gondviselő ura és parancsolója, Méhemet pasa" 100 tallér bírság terhe mellett parancsolja a szentpéteri bíráknak és polgároknak, hogy se órát, se napot nem várva, az elmaradt adót hozzák be Egerbe az emin úrnak, mert panaszt tett tájuk. 17 Muszli egri pasa 1677-ben így sürgeti az elmaradt adók 'beszállítását: „Ti Gyöngyös városi bírák és polgárok! Fejetök, életetök vesztése alatt parancsoljuk, mihelyt ez parancsoló úri czimerös levelünket látjátok, ottan mingyár sietséggel hovahamarább... bejőjetek. Mert ha ezen parancsolatunkban el nem jártok és az pénzt, 1650 forintokat élőnkbe be nem hozzátok,.. . nyargalókkal behozatunk és megpálczáztatunk, hogy mely az anyátok csöcsibül tejet szoptatok, az is keserűvé fordul. Ez dolgot pedig 100 tallér bírság rílatt parancsoljuk. iA szömeiteket felnyissátok, hogy meg ne bánjátok." iS Minél közelebb volt a hódolt falu a török végvárhoz, annál keményebb volt a török hatalom részéről reá nehezedő adóteher, annál gyakrabban fenyegette a török őrjáratok, élelmiszert rabló portyák szorítása. Ugyanis a török véghelyek katonaságát elsősorban az erősség közvetlen környékéről élelmezték, mert a szállítás kényelmesebb, a rekvirálás, rabló portya pedig biztonságosabb volt itt, mint például a csongrádi határokon, 200 km-re a janicsárokkal teletömött végvártol, Egertől. A gyengébb 17
