Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 1. (Eger, 1973)

Kohajda László: Heves vármegye pecsétje és címere • 5

helyen és hosszú ideig ők nevezték ki, nem pedig a megye közönsége választotta."

8 Ezzel szemben a vármegyei önállóságért folytatott harc nyomai már a XV. század végén alkotott törvényekben jelentkeznek. Lényeges eredményt azonban csak a XVI. században értek el, amikor törvény mondja ki, hogy az alispán választása csak akkor érvényes, ha a megye közönsége is hozzájárul. (1504. évi 2 te.)

9 Ez a törvénycikk, valamint az ezt megerősítő 1548. évi 70. te. lényeges eredményt jelentett a vármegyék önállósulásában. A vármegyék az önállósulási küzdelemben, az alispánválasztás szabályozásának törvénybe iktatásával elért részleges ugyan, de mégis „lényegi győzelem" után az önállóság formai kifejezéséért is küzdöttek. Ekkor alkották meg a megyék saját címerüket. A vármegyék saját címereinek megalkotásáról az 1550. évi 62. te. így rendelkezik: „Ezenkívül határozták, hogy azoknak a különböző alkalmatlanságoknak az elkerülése végett, a melyek a vármegyékben eddigelé többször azért fordultak elő, mert a pecsétek bizonytalanok és ismeretlenek voltak, jövőre a vármegye nevében kiadandó leveleket a királyi felség kegyes engedélyéből egy pecsét alatt adják ki, a mint ez Somogy vármegyében történik. 1. §. A mely pecséteket miután- azokat megnyerték és elkészítették, minden egyes vármegyében az alispán, szolgabírák és esküdttársak pecsétéi alatt szekrényben vagy ládában tartsanak és onnan csak akkor vegyenek ki, a mikor törvényszék tartása alkalmával a vármegye nevében valamely levelei kett megpecsételni."

i0 ' • !iIgy vált a vármegyei pecsét a megyei önkormányzat jelképévé. Ettől az időtől kezdve a megyei pecsét átadása volt az új alispán beiktatásának is a legfontosabb és leglényegesebb mozzanata.

11 Ez maradt a gyakorlat a vármegyék peeséthasználatában a törvény megjelenésétől a XX. század közepéig. 1786-tól kezdve" ugyan egy rövid ideig II. József „eltörölte a vármegyék czímereit és elrendelte, hogy Magyarország czímerét és az illető vármegye nevét föltüntető' pecsétet használjanak." 12 A vármegyék ellenállása azonban a császár halála után ezt az intézkedést is megsemmisítette. •"" • •-•'• •" '','•••'• ••••• •y :..:-. -.;•' , ••. l-r,. n. ' --.'• Heves vármegye legkorábbi címeres pecsétlenyomata • az Országos Levéltárból, a Szepesi Kamara Levéltárának anyagából került élő. Egy 1583. december 23-i és egy 1583. december 24-i keltezésű iraton az alábbi címerkép látható: megállapíthatatlan talajon — feltehetően vízben vagy vizenyős, réten —-. jobb felé néző, álló gólya, szájában kígyóval. A gólya egyik lába alatt hal látszik, a háta mögött szőlőfürt emelkedik ki a mezrőből. AiCÍmerpajzsban a gólya nyakánál az évszám: 1563. A pecsét köriratai SIGILLVM COMITATVS HEWESIE.

13 Ismeretes, hogy Eger várát az 1596-os hadjárat során elfoglalta a török. >Ezáltala város területe hódoltsággá lett. A török elől elmenekült megyei közigazgatás 1609 táján Rimaszombatban, majd 1613-tól a Nógrád megyei Fülek várában telepedett meg.

1

'

1 Az 1563-as pecsét a zavaros időkben feltehetően elkallódott, mert rövidesen intézkedés történt új pecsét elkészíttetésére.

15 A Heves megyei Levéltárban 1625-tőL kezdve, és onnan 6