Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 1. (Eger, 1973)
Kohajda László: Heves vármegye pecsétje és címere • 5
folyamatosán 1682-ig az új címeres pecsét lenyomatával találkozunk. 1 * E pecsét címerpajzsában egy jobbra lépkedő gólya csőrében kígyót tart. Háta mögött szőlőfürt, a bal lábával egy halat tapos. Körirata: SIGILLVM CQMITATVS HEWESIENSIS. A pecsét évszáma: 1614. 17 Fülek várát, ahol Heves vármegye központi hivatalai székeltek, 1682ben Thököly csapatai ostrom alá vették. Az ostrom következtében a várban tűz keletkezett, amely nemcsak a várat pusztította el, hanem az ott székelő Heves megyei Levéltár iratanyagát is. 18 Mivel abban az időben a megyei központi hivatalokat nem lehetett elválasztani a levéltártól, a megye hivatalos pecsétje feltehetően a tűzvész idején a levéltárral együtt elpusztult, ugyanis 1683. február 25-én, Losoncon tartott közgyűlésen „meghatalmaztatott az alispán, hogy a megyének a füleki ostrom' alatt elvesztett pecsétje helyett újat készíttessen. A pecsét 1684-ben megkészíttetett, s a számadás szerint 13 jrt. 80 krba került."'~ 19 Az új címeres pecsét már valamelyest eltér a régi pecsétektől, címerrajzában és formájában is. A címerpajzsban egy vízben álló gólyát látunk, amely a csőrében kígyót, a jobb lábával pedig, kettős szőlőfürtöt tart. A gólya lába előtt a vízben két hal egymás fölött, ellentétes irányban úszik. A címerpajzs — az előbbiekhez viszonyítva — kissé megnyúlott, és itt jelenik meg először a címerpajzs fölött az ötágú rangkorona. A címerpajzson kívül található az évszám: 1684. A pecsét körirata: VNITORVM COMITATVVM HEVES ET EXTERIORIS SZOLNOK. 20 A megyei hivatalos eljárás során még a XIX. század első felében is az 1684-es címeres, pecsétet használták, és ezzel hitelesítették a különféle iratokat, illetve okmányokat. 21 ' A reformországgyűlés szelleme Heves vármegye nemesei között .is erőteljesen éreztette hatását. Már az 1836. augusztus 26-án tartott közgyűlésén az alispán „ .. .azt jelentvén, hogy ezen kettős mostani nemes megye pecséttye már szinte megkopva van minekutána elértünk azon honi nyelvünk virágzására olly régtől fogva kívánva kívánt időszakaszt, melyben magyarul írott törvényekkel élhetünk és megyebeli minden levelezésünket- és kiadásainkat anyanyelvünkön folytathattyuk, ezen kettős ns~. vármegye már külömben is megkopott ezüst pecséttye helyet egy új tartósság tekinte-tébül aczel pecsét a megye mostani pecséttyén látható címer megtartása mellett ezen magyar körül írással: Heves és Külső Szolnok t.e. Vármegyék pecséttye 1836. Elnök Alispán úr által ki azt elkészültével a legelső köz gyűlésben felmutatni fogja készítettni, és érrül Ő Cs. Kir. Felségének egy alázatos felírásban jelentés tétetni rendeltetett." n A megyei pecsét önkényes megváltoztatását a Kancellária 1836. szeptember 29-én kelt levelében elítélte, amelyre a megye 1836. december 21-én tartott közgyűlésén feliratot írt a királyhoz. A feliratban jelentették, hogy mindenképpen új pecsétet kellett készíteni, mert a régi már nagyon kopott volt. Az új pecsétet pedig tulajdonképpen nem változtatták meg, sőt nem is óhajtják azt megváltoztatni, és ezzel a király jogát csorbítani, csak a latin köriratot fordították le magyarra. Kérték ebben a feliratban a királyt, hogy engedélyezze a magyar köriratú pecsét hasz7-