Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 1. (Eger, 1973)
Kohajda László: Heves vármegye pecsétje és címere • 5
HEVES VÁRMEGYE PECSÉTJE ÉS CÍMERE Az elmúlt években mind gyakrabban használják díszítő elemként Heves megye régi címerét. Ezek között azonban sok eltérő ábrázolást találunk. Ebből kiindulva tehát szükségesnek tartjuk, hogy hiteles adatok alapján ismertessük a megye címerének kialakulását, változásait. „A címer bizonyos meghatározott alapelvek és szabályok szerint megszerkesztett jelkép, melyet magánszemélyek vagy testületek a maguk sajátos, állandó jelvényéül használnak, az őket különösen megillető jog alapján. Más definíció szerint a címer valamely egyénnek, családnak vagy testületnek meghatározott szabályok szerint alkotott jelvénye." 1 Ezek szerint a címer nem más, mint megkülönböztető vagy ismertető jelvény. A szokásjog feltételei, hogy a címerképet pajzsba foglalják, régi jog vagy adomány alapján elismerjék és átörökölhető legyen. 2 „Hazai törvényeink a címerjogra vonatkozó, vagy azt szabályozó intézkedést nem tartalmaznak." 3 A heraldikai jog tehát nem írott, hanem szokásjog, amelynek a köztudatban élő szabályait két nagy csoportba soroljuk: közjogi és magánjogi. Az első azzal foglalkozik, hogy kik jogosultak címerhasználatra, az utóbbi pedig a címerszerzés és címerhasználat formáját és módját tartalmazza. Fontosabb ezek közül a címerhasználati jog, amelynek szintén két nagy csoportja van. Első a saját vagy nemesi jog (ide tartoznak a vármegyék is,) a második a királyi privilégium/* „Verbőczy Hármaskönyve II. rész 13. czímében felsorolja azokat, a kiknek pecsétjük, illetőleg czímerük van, de a felsoroltak között ... a vármegyéket nem találjuk." 5 A megyéknek tehát a XVI. századig nem volt önálló címeres pecsétjük. Korábban „a vezető tisztviselők, fő- és alispánok, szolgabírák, jegyzők saját pecséteiket használták hivatalos működésük közben is." 6 Erre a célra később szétszedhető pecséteket használtak. A pecsét darabjait szétosztották a szolgabírák között. így érvényes és hiteles megyei kiadvány csak a szolgabírák együttes jelenlétében születhetett meg. 7 „A főispánok hatalmi helyzetét, a vármegyókben mutatja, hogy az alispánokat nemcsak a középkorban, hanem az űjkor századaiban is sok