Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 1. (Eger, 1973)

Nagy Árpád: Az egri volt jezsuita („Magyar Király”) patika története. 1713—1773. • 31

AZ EGRI VOLT JEZSUITA („MAGYAR KIRÁLY") PATIKA TÖRTÉNETE 1713—1773 1968. december 9-én a Heves megyei Gyógyszertári Központ a megszüntetett 18/8. számú, korábbi „Magyar Király" patika műemlék-bútorzatát az egri Dobó István Vármúzeumnak adta át. A bútorzat végleges elhelyezésének és restaurálásának előkészítése során alkalmunk volt a patika történetére, berendezésére és szerelvényeinek sorsára vonatkozó elérhető levéltári forrásokat felkutatni.

1 A helyi forrásanyag a patika történetének első hatvan évét öleli fel; a jezsuita rend feloszlatása utáni sorsával tanulmányunk már nem foglalkozik.

2 Szükségessé teszi vizsgálataink közlését a patika bútorzatának vitatott keltezése

3 és szerelvényeinek elkallódása is; utóbbiak elenyésző töredékeiről tud csak a kutatás. I. A császári csapatokkal együtt érkezett Egerbe az alapítandó jezsuita rezidencia első tagja, Pusztabonyák István. A visszamaradt török lakosság, koldusszegény magyar családok és a környékbeli parasztság között igazában missziószerűen rendezkedett be a hozzá rövidesen csatlakozó rendtársaival/

1 Tevékenységük elsősorban — lakóhelyük biztosítása mellett — a térítésre irányult, pontosabban rekatolizálásra, mert a török lakosság maradványai könnyebben tértek meg, mint a hitevesztett magyarok és a reformátusok. Még 1687 végén és 1688 elején megkezdték az iskoláskorú gyermekek összegyűjtését és világi tanító segítségével megindították a tanítást is.

;> A jezsuita rendház alapításához — egyetértésben a visszafoglaló csapatok parancsnokaival és a kamarai kiküldöttekkel — a város nyugatiészaknyugati oldalán, közvetlenül a középkori városfal mellett kértek telket, amelyet Nyugat felől maga a városfal határolt.

6 Szinte azonnal megindultak az új templom előkészítésének munkálatai, hogy a romos török moschea helyett méltó templomot építhessenek. Adományok, elsősorban Fenessy György (1687—1699) és később Telekesy István (1699 —1715) püspökök támogatása folytán az anyagi lehetőségek szerint 1698ban P. Petheő István, az egri superior, hozzákezdett az új templom, a rendház és az iskola tervezéséhez.

7 Petheő nagyvonalú terve azonban 31