Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 1. (Eger, 1973)
Nagy Árpád: Az egri volt jezsuita („Magyar Király”) patika története. 1713—1773. • 31
— a körülmények között bizonyára — reálisabb szemléletű bécsi provinciális, ellenállása miatt csak jóval később és akkor is csak átdolgozva és leszűkítve valósult meg, annak ellenére, hogy a tervet a római generális elismerésre méltónak találta. 8 Petheő tervében, természetszerűen alkalmazkodva a rend .gyakorlatához, helyet kapott egy gyógyszertár is, A gyógyszertár helyét a széles ,,U" alakú templom-rendház alkotta épülettömb nyugati szárnyának déli végén, a mai Bródy Sándor utcára néző oldalon jelölte meg, szigorúan a rendház testébe illesztve a gyógyszertárat, s egyben biztosítva várható forgalma miatt az utcáról való megközelítését is. 9 Petheő tervének kialakításában döntő szerepet ausztriai és felső-magyarországi tapasztalatai játszottak; az épület beosztásában, nagyvonalú elrendezésében ugyanakkor az elavuló felső-magyarországi rendházakkal szemben a legkorszerűbb ausztriai példákat igyekezett követni. A provinciális és környezetének ellenállása miatt a többször átdolgozott terv harmadik változata — az említett római jóváhagyással — került volna megvalósításra. Az építkezés 1700. júniusában elkezdődött, azonban rövidesen elakadt; Petheő Nagyszombatba került. Távozása alighanem feljebbvalóival szembeni ellenállásáért kirótt diszkrét büntetés, hiszen utóda, P. Markievich Jakab ugyancsak az építkezések irányításában jártas ember volt. 10 A rendház építkezése 1703 nyarán-kora őszén ismét elakadt; Eger kuruc kézre kerültével pedig jóidőre kilátástalanná is vált. 1707-ben magúk a jezsuiták is elhagyták a várost, a császári kézen levő biztonságosabb felső-magyarországi rezidenciákba húzódtak. A rezidencia 1710-ig elhagyatva állt; új lakói, ismét a császári seregekhez csatlakozva, 1710. november 26-án foglalták el. 11 Az abbamaradt építkezés folytatására, a romcs régi épületek tatarozására Telekesy István püspök 2000 rajnai forintot adományozott a rezidenciának, azzal a megkötéssel, hogy belátásuk és helyzetük szerint templomuk építésére, vagy gyógyszertár berendezésére fordítsák.'• Ambler Tamás superior Telekesy adományát teljes egészében a templom építésére akarta fordítani, attól tartva, hogy a patika fenntartásának gondja csak súlyosbítja a rezidencia helyzetét, amit épp eléggé nehezít az új templom és a collegium építésének terhe. Ambler szerint Eger lakossága nem fogja eltartani a patikát, mert „ ... ezek nem tiszamenti magyarok, akik sok orvosságot használnának; a polgárok, ha magyarok, többnyire szegények; a ném,etek kevesen vannak; a város nemessége nem valami nagy számú; még kevesebben vannak a környékbeli nemesek." ri A háztörténet feljegyzésének hangulata szerint a superior véleménye a rezidencia valamennyi tagjának véleményét foglalta össze; a bécsi provinciális utasítását azonban kénytelenek voltak végrehajtani. így a rendház északi szárnyának keleti végén (ma: Csiky Sándor és Széchenyi utcai sarok) 1 ' 1 helyet kapott a patika. 1713 december elején megérkezett a linzi rendházból Egerbe helyezett Caspar Steyr coadjutor, az első egri jezsuita apothecarius. A patika 1714 elején már megnyílt, bár felszerelése még korántsem lehetett teljes. 15 Steyr és utódai egyben a rendház infirmariusai, beteggondozói is voltak. 32
