MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1983. január 4. - 1983. június 21.
44. doboz 1983. 01. 04. – 1983. 06. 21. - 689. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1983. április 12. - Oldalszámok - 689. őe. 15. o.
- 15 Lehet, hogy az általános iskolai hatásokat lebecsüljük. De mindenképpen az anyaggal egyetértésben szeretné a kölcsönhatást erősiteni. Mire gondol? Nem elegendő önmagában, hogy ennyi szakkör van, ennyi létszámmal; nemcsak a számok alapján kell megitélni a tevékenységet. Többen szóltak a vitában arról, hogy a tartalmi kérdésekről, nevelési kérdésekről nem nagyon szól az anyag, csupán formai megközelitóse van a témának. Probléma ez és javasolta a feladati rész végig-gondolását. Lépjen tul az egész anyag mindenképpen a szervezeti megközelitésen. A nevelési célok, amelyekről szó esett, ismertek. Ismételni nem szükséges, ebből következően el kell határozni, az elkövetkező időszakban mi az, amiben ezen a területen előre akarunk lépni, meg akarunk oldani. A konkrétság a fontos a feladati részben, azzal foglalkozzunk. Felvetődött a világnézeti nevelés kérdése a szakmunkásképző intézetekben. Nem azt tartja alapvető problémának, hogy világnézeti neveléssel nem foglalkozunk. A probléma, hogy az alapvető közismereti tárgyaknak sincs megfelelő becsülete, helye. Felmérések szerint a szakmunkásképzőbe járók olvasási készségével, hogy tud-e folyamatosan olvasni, gondok vannak. Egyetért azzal, hogy a végrehajtó bizottság próbálja a magasabb igényt megfogalmazni, de szükséges, hogy az alapvető kérdésekben legyen készsége. Tudja például a technikáját a folyamatos olvasásnak. Nem könyvtári szempontból érdekes ez, hanem az ismeretek döntő többsége a könyvön keresztül juthat el hozzánk. Vagy az egyetemre kerülőknél a helyesirási készség, az olvasás készsége, az alapvető tanulási készség gondot jelent. Világnézeti formálásra szükség van, de ennek vannak lépcsői. Dó, ahogyan az anyag a komplex általános művelődési központokról szól. Erősiteni kivánta nemcsak azért, mert a megye volt kezdeményező, hanem mert tulajdonképpen 8-10 éven keresztül vállalta a kísérletet. Hozzá kell tenni azonban, hogy a kistelepüléseken belátható időn belül nincs lehetőség arra, hogy megfelelő iskola, művelődési ház, mozi épüljön. Ahol lehetőség van, hogy iskolát tudunk épiteni, minimálisan két dologgal toldjuk meg, ez anyagi kérdés és szándék kérdése, olyan könyvtár legyen, amely alkalmas iskolai közművelődési könyvtárnak és olyan klubhelyiség, amely alkalmas arra, hogy ne csak a gyermekek tudják használni, hanem a település lakossága is. Ennek olyan feltétele van - és az anyag kevésbé szól erről - amely a pedagógusképzés oldaláról is közelitendő. Kisebb településeken döntően a pedagógusok azok, akiket ebbe a munkába be lehet vonni, akikre számiteni lehet. Nem elegendő, hogy az adott felsőoktatási intézményben van népművelő képzés. Érvényt kell egyre inkább szerezni annak, hogy az orvos-egyetemen, agrár-egyetemen, műszaki egyetemen történjen meg a közművelődési alapismeretek átadása. Az anyag nem veti fel, nem feladata: izgalmas a településeken az értelmiségi lét kérdése, a közművelődésben vállalt szerepe.