MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1977. július 12. - 1977. december 27.

33. doboz 1977. 07. 12. – 1977. 12. 27. - 541. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1977. november 25. - Oldalszámok - 541. őe. 32. o.

- 32 Kapcsolódott Vaskó elvtárs tájékoztatójához. Személy szerint is kevésnek minősiti az alapfokú politikai műveltség kérdését a népességben. A helyzet az, hogy tulajdonképpen az általános iskola is, a középiskola, főiskola stb. is nyújtanak bizonyos végzettséget. Kevésnek, szinte megengedhetetlennek kell minősiteni az általános iskolában nyújtott politikai ismeretanyagot. Találkozhatunk olyan 8 általánost végzett fiatallal, akinek fogalma sincs arról, hogy milyen társadalmi rendszerben él. Ebbe a kérdésbe bele kell nyujni, határozottan foglalkozni vele. De ugyan igy lehet minősiteni a szakmunkásképzőkben a politikai képzés súlyát. Ugyanakkor a szakmunkásképzőt végzett fiatalok adják a munkásosztály utánpótlását. Más a helyzet a középiskolák, főiskolák-egyetemek vonatkozásában. Igaz, hogy itt is erőteljesebb mértékben volna szükség arra, hogy a párt politikája iránt elkötelezett fiatalok kerüljenek ki az életbe. Komoly felmérésre volna szükség véleménye szerint, hogy megtaláljuk a hogyant erre a kérdésre. Következő dolog a gazdasági élet vonatkozásával kapcsolatban merül fel.Az 1977. október 20-i KB határozat is aláhúzza, hogy a központi irányitó szervek munkájának javitása, és a vállalati munka javitása utján lehet csak előbbre lépni. A határozat szerint a központi szervek feladata a fő arányok megállapítása , a termékszerkezet alapvető fejlesztési irányának meghatározása és a külgazdasággal kapcsolatos fő irányelvek. Vállalati szférába tartozik a korszerüsités, a munka hatékonyságának javitása, versenyképes termékek stb. A határozat azt is mondja, hogy az ösztönzők segitsék elő, hogy a nyereségben az fejeződjön ki, hol növekedett a munkatermelékenység; utal a határozat arra, hogy szűnjön meg az indokolatlan támogatás. Itt csatlakozott Vaskó elvtárshoz, hogy mérhető-e a gyáron belül, hogy a terméknek milyen a népgazdasági szintű gazdaságossága. Sajnos az a helyzet, hogy csak gyári, vállalati szinten mérhető, népgazdasági szinten nem. A vállalat egyik oldalon agyon van támogatva, másik oldalon elvonásokkal sújtva. Dó lenne tudni, hogy népgazdasági szinten gyakorlatilag mi gazdaságos. Az uj gazdaságirányítás rendszer - amely gyakorlatilag a III. ötéves tervben kezdődött - a vállalatokat nyereség-centrikussá formálta, természetesen ez ember-centrikusságot is jelent, a nyereségből emelni lehet az életszinvonalat. Csatlakozott azon véleményekhez, amelyek a gazdasági szabályozóknak rövid távon való változtatását birálták és az ipar területén lehetetlennek tartják. Ugyanis: az uj gazdaságirányítási rendszerre való áttéréskor a vállalatok rákényszerültek a középtávú tervezésre, középtávú fejlesztési politika kidolgozására. Ha a gazdasági szabályozó rendszer ennél rövidebb távon szabályoz, felborul a koncepció, amit a vállalat kidolgozott, amit az irányitói elfogadtak. A mezőgazdaságból is hallottunk példát, de lehetne is még sorolni. I Heves megven