MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1969. július 1. - 1969. december 16.

19. doboz 1969. 07. 01. – 1969. 12. 16. - 332. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1969. november 18. - Oldalszámok - 332. őe. 22. o.

2>Megyénkben az ipari és építőipari dolgozóknak csaknem 9o %-a rövidített munkaidőben dolgozik. Általában a kéthetenkénti szabad szombat alkalmazása terjedt el. Az eddigi tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a röviditett munkaidőre való áttérés a megye gazdasági életében, a lakosság ellátásában, szolgáltatási igények kielégítésében nagyobb zavart, nehézséget nem idézett elő, a dolgozók általános politikai hangulatára kedvezően hatott. Ugyanakkor a vállalatok egy része nem teremtette meg a bevezetés feltételeit* Megyénk dolgozóinak életszínvonala elérte, sőt több vonatkozásban meghaladta a IX'. kongresszus határozataiban foglalt előirányzatokat* Megyénk párt, állami, gazdasági, tömegszervezeti szervei nagy és 0 felelősségteljes munkát végeztek az uj mechanizmus helyi slőkészi*tésén és bevezetésén* Az uj gazdasági mechanizmus alkalmazásának eddigi tapasztalatai kedvezőek. A reform bevezetése során a termelés és forgalom zavaxv talán volt. A reform egyre szélesebb korben váltott ki olyan vállalati törekvéseket, amelyek a gazdaságpolitikai célok megvalósulását szolgálják; erősödött a költség** és nyereségtudatos szemlélet; a termelés jobban igazodott a szükségletek szerkezetéhez és színvonalához; az exporttermékek köre szélesedett, az exportátadás üteme meggyorsult; a műszaki fejlesztés, főleg a gyártmányfejlesztés je* lentőségét jobban figyelembe veszik; a beruházási eszközök felhasz£ nálásában a célszerűség és hasznosság követelménye egyidejűleg jobban érvényesül* Az uj mechanizmus olyan fontos célkitűzései, mint a vállalati döntési jogkörök kiszélesítése, az üzemi demokrácia mélyitése és mindkettőhöz szükséges anyagi eszközök biztositása és jogi-»ügyrendi szabályozása megtörtént. Az uj mechanizmus bevezetése jelentősen elősegítette a mezőgazdasági üzemek vállalatszerű gazdálkodásának fejlődését* A végrehajtott árrendezések, a hitelrendezés, a tervezési jogkör szabályozása, az amortizáció bevezetése stb kedvezően hatott* A foldjogi és földhasználatról szóló törvény kidolgozása és fokozatos bevezetése megszilárdította a szövetkezeti tulajdont és a gazdálkodás biztonságát. Az uj termelőszövetkezeti szabályzat bevezetése elősegítette, hogy a szövetkezeti gazdálkodás hatékonyságának fontos emelője legyen a szövetkezeti demokrácia* Az agrártevékenység megbecsülését kifejező jövedelempolitikai intézkedések előníévesmcqyei| I LcvÉHár j