MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1969. július 1. - 1969. december 16.
19. doboz 1969. 07. 01. – 1969. 12. 16. - 332. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1969. november 18. - Oldalszámok - 332. őe. 23. o.
9 ^ -ár*-" segitették a mezőgazdasági termelés személyi feltételeinek javítását, egyben a munkás-paraszt szövetség további erősitését szolgálta. A termelőerők arányosabb területi elhelyezkedését is elősegitette az uj mechanizmus. ZLnnek eredményeként megkezdődött Füzesabony iparosítása és jó ütemben halad,Heves község ipartelepítéseinek előkészítése. Az uj meohanizmus kibontakoztatása és kivánt hatásainak megjelenése hosszabb folyamat eredménye.•A pozitiv irányú tendenciák és eredmények megjelenése hosszabb távon várható és az előbb elmondot^ takban vázolható. A két év tapasztalatai azonban néhány negativ jelenségre is ráirányítják a figyelmet. 3 negatív jelenségek gyakran összefüggenek azokkal az átmeneti intézkedésekkel, amelyeket a zavartalan átmenet, az egyensúly fenntartása érdekében központi szerveink ideiglenesen beiktattak és összefüggenek gazdaságunk színvonalával. 3zek a problémák?a termelékenység növekedésének megtorpanása, sőt visszaesése. A termelékenység alakulását megyénkben is bár sajátosan - objektív és szübjektiv tényezők befolyásolják: még vidéki körzeteinkbon vannak számottevő munkaerőtartalékainkj amely az extenziv forrásokra támaszkodó fejlesztést ösztönzi, az átlagbérellenőrzés kedvezőtlenül hatott a munkaerőgazdálkodásra; a nyereség közgazdasági tartalma nagymértékben eltér vállalatonként. ^ A vállalati mikromechanizmus kidolgozatlansága - ez is megyei sajátosság, mivel jelentős a gyár, gyáregység, telep jogállású egységek száma - akadályozza a mechanizmus vállalaton belüli hatásainak kibontakozását. A munkaerőgazdálkodás és az anyagi ösztönzés hatékonysága nom fejlődött kellően. Nagy mértékben aiegnőtt, sőt helyenként a normális munkavégzést veszélyeztető szinvonalra emelkedett a munkaerőforgalom. Az épitőipari árak indokolatlanul növekedtek. A vállalatok egy része - főleg az épitőipari és kereskedelmi vállalatok - a nyereség tömegének növelésébon fő eszközként az árbevétel növelését és nem más eszközök igénybevételét biztosítják. Állami szerveink nem tettek hatékony intézkedéseket az illetéktelen nyereségek elvonására. A monopolhelyzet ellensulyozáQát, a vevők pozíciójának erősitését