MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1965. október 12. - 1966. április 26.
13. doboz 1965. 10. 12. – 1966. 04. 26. - 228. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1965. december 7. - Oldalszámok - 228. őe. 17. o.
A jelenleg meglevő erő- és munkagépállomány a jelentős fejlődés ellenére sem biztositja a mezőgazdasági munkák teljes gépesítését. Problémát okoz, hogy kedvezőtlen a géppark tipus szerinti összetétele, kevés a munkagépek száma, főként betakarító és speciális munkagépek esetében. Kedvezőtlen ^^ aa a körülmény is, hogy az összes gépparkból csak 2o % az uj gépek aránya és 41 %-ot tesz ki az 5 évetmeghaladóan üzemelő erőgépek száma. Az átlagosnál rosszabb a helyzet a füzesabonyi járásban, ahol az erőgépek 56 %-a öregebb 5 évnél* A meglevő hiányosságok ellenére is az a tapasztalatunk, hogy a gépesítési politikánk azon célkitűzése, mely a termelő üzemek gépesítését tűzte ki feladatául és a gépállomásokat gépjavítókká szervezi át - helyesnek bizonyult. A termelőszövetkezetek szükségletüknek megfelelően bármikor rendelkezhetnek a gépekkel, s igy az az ellentmondás, ami a korábbi években a kettős irányításból adódott, lényegében megszűnt. Továbbra is szükségesnek tartjuk azonban, hogy a kombájnok és a nehéz lánctalpas gépek a gépjavító állomások tulajdonában maradjanak 4fc mindaddig, amig ezekből megfelelő mennyiség nem áll rendelkezésre. w Ezt a jobb kihasználás és az átcsoportosítás lehetőségének fenntartása teszi indokolta. A gépeknek a termelőszövetkezetekhez történő kihelyezése szükségessé tette az üzemeltetés feltételeinek megteremtését. A gépek kihasználása érdekében biztosítani kellett az irányító apparátust, másrészt a megfelelő traktoros létszámot. Ujabb feladatot rótt a termelőázövetkezetekiíe a gépek javításának uj formában történő elvégzése. A termelőszövetkezetekben a gépek üzemeltetésével kapcsolatos irányítási teendőket többségükben a főagronómusok látják el, nagyobb üzemeknél gépesítési brigádvezető is van. A termelőszövetkezetekben jelenleg 19&3 traktoros dolgozik, igy az 1 traktorra eső traktoros létszám 1,12. A traktorosok nagyobb része A a gépállomási gépek eladásával egyidőben került a szövetkezetekhez, fP a többit a tsz-ek fokozatosan képezték ki. Ha megvizsgáljuk a termelőszövetkezetek és gépállomások használatában levő erőgépek teljesítmény adatait, a következő képet kapjuk: a vizsgálathoz alapul 1964 és 1965 év első három negyedévi, a statisztikai hivatal által kimutatott teljesítményadatokat vettük. Míg a gépállomásoknál az egy traktoregységre jutó traktormunka 1964-ben 441 normálhold, 1%5-ben pedig 295, addig a termelőszövetkezeteknél 1964-ben 745 normálhold, illetve 1965-ben 716 normálholdat tesz ki. A számok azt mutatják, hogy a termelő üzemekben a gépek kihasználása jobban biztositható. Ha az összes traktormunkából a szállítás arányát vizsgáljuk, megállapítható, hogy 1964-be.n a gépállomásokon 26,7 ^-ot, a tsz-ekben pedig 5o,8 #-ot tesz ki a szállításra fordított munka. A termelőszövetkezetek arra törekednek, hogy a megnövekedett szállítási igényüket lehetőleg saját gépparkjuk felhasználásával elégítsék ki, -mivel a bérszállítási költségek igen magasak és a szállító gépek időben nem állnak rendelkezésre. A szállítási munkák többségét gumikerekes traktorokkal kénytelenek végezni, mivel elegendő teherautó nem áll rendelkezésükre. i rűüvesmegv 81 ! \ Uvéltór^J
