MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1965. október 12. - 1966. április 26.
13. doboz 1965. 10. 12. – 1966. 04. 26. - 228. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1965. december 7. - Oldalszámok - 228. őe. 18. o.
^c ÍÍZ egy traktorügységre jutó telj esi tmény, termelőszövetkezetenként vizsgálva nagy szóródást mutat. Mig a kerecsendi Aranykalásznál 417 normálhold, az egri Rákóczi Tsz-nól 445 nh., a kiskörei Vöroshajnal Tsz-nél 594 nh., addig a besenyőtelki Lenin Tsz-nél 95o nh., a booonádi Petőfi Tsz-nél 92o nh., a sarudi Tiszamente Tsz-nél 864 normálhold az egy traktoregységre jutó teljesítmény 1965* első három negyedévében. A teljesítményekben megmutatkozó különbség szervezési és javitási okokra vezethető vissza. A termelőszövetkezetek gépállományának fejlesztésével egyiáőben meg kellett szervezni a javítási munkálatokat is. Ehhez egyrészt szakembereket, másrészt tecJanikai felszerelést kellett biztosi tani. A termelőszövetkezetekben 86 gépcsoportvezető és 224 szerelő végzi a javítási munkálatokat. Jelenleg a termelőszövetkezetek jo %-ában /95 tsz-ben/ van javitó műhely és a karbantartásokhoz, valamint kisebb javításokhoz szükséges szerszámgépekkel is rendelkeznek e termelőszövetkezetek. • A termelőszövetkezetekben a gépjavitási munkák megszervezése az alábbiak szerint történik: a./ A teljes technikai kiszolgálás keretében az összes javrfcási munkálatokat a gépjavító állomás végzi, részben kihelyezett szerelők, részben a gépjavitó állomásokon történő javítások utján. E módszert 1965-ben 65 tsz-ben'alkalmazzák. A gépjavitó állomások e célból 64 szerelőt helyeztek ki a termelőszövetkezetekhez. b./ A többi termelőszövetkezetben a karbantartást és kisebb javítási munkalatokat a termelőszövetkezet saját szerelőivel végzi el, a nagyjavítási munkálatokat pedig a gépjavitó állomásokon eszközlik. Meg kívánjuk említeni, hogy néhány termelőszövetkezet megpróbálta a nagyjavítást is saját mühelyóbeh kivitelezni, azonban az utóbbi _ időben ez a tendencia megszűnt, mivel az 5o fo-os árengedmény arra 9 ösztönzi őket, hogy a gépjavitó állomással végeztessék el a nagyjavításokat. Ez a módszer az alkatrész koncentrálása miatt is előnyösnek mutatkozik. A. tapasztalatok azt mutatják és a rendelkezésünkre álló beruházási eszközök is azt indokolják, hogy a termelőszövetkezetek továbbra is a karbantartó és az üzem közben fellépő hibaelhárító javítási munkálatokra rendezkedjenek be, a nagyjavítási munkálatokat pedig a kialakuló gépjavító centrumokban végeztessék el. Nagy problémát jelentett a tsz-ekben a traktorosok és szerelők helyes bérezésének megállapítása. Ugyanis ezek többsége a gépállomásoktól került a tsz-ekbe, ahol iparhoz hasonló bérezésben és társadalmi szolgáltatásokban részesültek. Ebből fakadóan uj munkahelyükön is ehhez ragaszkodtak. A gépállomásoktól a tsz-ekhez átkerült traktorosok többsége alkalmazotti minőségben dolgozik, az elért teljesítménye után készpénzfizetést kap. A tsz-ek kisebb részében munkaegység alapján díjazzák a traktorosokat, túlteljesítés után prémiumban részesülnek. A különböző bérezési formák egyes tsz-ekben dolgozó traktorosok között bérfeszültséget okoznak. Ezért szükségszerű, egységes, ösztönző, a szocialista elveknek megfelelő bérezési rendszer kidolgo*- . zása a traktorosok, illetve a vezetők részére. öves megyei 1 Levéltár J
