MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1964. november 10. - 1965. szeptember 28.
12. doboz 1964. 11. 10. – 1965. 09. 28. - 223. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1965. szeptember 28. - Oldalszámok - 223. őe. 23. o.
'ti ható az uj "bonyolult kárfclclősségi szabályok ismeretének hiánya* Emiatt a döntőbizottságok inkába méltányossági érfeéstől vezérelve hozták meg a határozataikat, elmulasztották'ezzel szemben a kárfclc~ lősség formájának és mértékének tisztázását. Kártérítési vonatkozásban sem kifogástalan a Ilifoku döntőbizottság gyakorlata sem és ebből következik, hogy az I* fokú döntőbizottságok nem kaptak a II.fokú határozatokban megfelelő-iránymutatást főleg • azért, mert a II.fokú döntőbizottság téves szemlélet alapján több törvénysértő határozatot hozott* Törvénysértő gyakorlat alakult ki pld. a megyei döntőbizottságra!, a balesetből származó károk megtéri— tésével kapcsolatos ügyekben. így pld, a döntőbizottság több esetben mentesitette a dolgozót a kártérités alól, megállapítva, hogy a balesetért nem felelős,holott a dolgozóval szemben a Bányamüszaki felügyelőség a munkavédelmi'szabályok iicgséx^tésc niatt marasztaló birsá- . goló határozatot hozott. A kártéritési gyakorlat más vonrtkoz'ásban is kifogásolható. A ööntő: bizottságok túlzott mértékb,.n hajlanak a felelőssé tett dolgozó védekezésének elfogadására, még. olyan esetekben is, amikor a dolgozó állitását bizonyitani nem tudja. Fegyelmi ügyekben főleg a II.fokú eljárásban tapasztalható hiányosság. A Területi Munkaügyi Döntőbizottság többször indokolatlanul;enyhítette a vállalat igazgatója által kiszabott fegyelmi büntetést.Olyan £ eset is előfordult, hogy társadalma tulajdont ért sikkasztás miatt lo hónapi börtönbüntetésre itélt és fegyelmi utón.azonnali hatállyal elbocsátott dolgozó büntetését enyhítette, mellőzve a birói Ítéletben foglalt megállapításokát, határozatát csupán a döntőbizottsági cljáró-sban elhangzottakra alapitotta, holott a birói itéiet tényállási részében is kötelező crejü a döntőbizottságokra* A II.fokú döntőbizottság fegyelmi ügyekben kellő gyakorlattal még nem rendelkezik, figyelemmel arra, hogy ilyen ügyekben csak 1965.jan.l. óta jár cl. A gyakorlat hiánya meg is látszik a döntőbizottság munkájában. Általában nem tudják kellően értékelni az egyes fegyelmi vétségek súlyát, a kiszabott fegyelmi büntetés megváltoztatásánál nem mérlegelik az uj határozat kihatását a vállalat fegyelmi helyzetérc. Túlzottan befolyásolják a döntőbizottság tagjait a fegyelmi eljárás alá vont dolgozó személyi és családi körülményei, hajlamosak arra, hogy határozatukban csak az enyhítő körülményeket értékeljék, a sulyosbitókat pedig nem. Nem veszik figyelembe, hogy a vállalat igazgatójába fegyelmi büntetés kiszabásánál már egy izben mérlegelte a körülmény eket, ennek következménye, hogy a fegyelmi büntetés' enyhítését kellően ncn indokolják meg. csupán arra hivatkoznak a határozatban, hogy " a kiszabott fcgyclmx büntetést a fegyelmi bíróság tul súlyosnak találta." Az ilyen határozatok károsan hatnak a vállalat fegyelmi helyzetére és ncn nyújtanak segítséget t munkafegyelem megszilárdításához. { Le véitár _|
