MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1964. november 10. - 1965. szeptember 28.
12. doboz 1964. 11. 10. – 1965. 09. 28. - 211. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1965. április 27. - Oldalszámok - 211. őe. 27. o.
Az autóközlekedésben pl. 73»9 %-kal nőtt az egyéb igazolt távollét, a betegség és igazoltalan mulasztás miatt kiesett napok száma pedig csökkent, A munkanapon belüli kiesések^ : 7 melyekre a dolgozók bérli nem kaptak, az iparban és az épitőiparban arányaiban csökkentek. A műszaki alkalmazottak létszámán belül a mérnökök és technikumsok aránya az építőanyagipari vállalatok kivételével kielégítenek mondható. Igény jelentkezik az Egyesült Izzó gyöngyösi gyárában, a Mátrai Erőműnél kalorikus mérnökhiány mutatkozik es Bélapátfalván mérnök és technikus hiány mutatkozik^ amelyeket . ösztöndijasokkal, illetve beiskolázásokkal kivannak pótolnia Legnagyobb hiány közgazdászok területén mutatkozik, szinte ki-* vétel nélkül minden üzemben* Az Egyesült Izzónál a szakember— 7 pótlást neheziti a lakáshiány. Ennek ellenére a vállalatok többségénél a felső képzettségű szakember ellátottság kielégítőnek mondható, technikusi vonatkozásban vannak problémák. Ugyanis ^ a műszaki alkalmazottak nagyrésze, mint egy 4o %~a még ina sem W rendelkezik középiskolai végzettséggel. .Ennek megszüntetésére 7 a vállalatok olyan intézkedéseket tettek, hogy a szükséges képzettséggel nem rendelkező dolgozók részére felszólításokat küldtek, ki, s kötelezték őket a továbbtanulásra* Erre nagy 7 szükség van, különösen a Váltó és Kitérőgyárban,, vagy a Malomipari Vállalatnál. Az előbbinél 94 fő műszaki közül 49 középiskolai végzettségnél alacsonyabb képzettséggel rendelkezik. Az utóbbinál 43 főből 29 nem rendelkezik középiskolai végzettséggel. Vagy a KISZÖT-nél, ahol 69 főből 51-nek nincs középiskolája. Hasonló a helyzet az adminisztratív állományban is az ipari üzemekben* Az üzemekben 1965 I* negyedévében komoly törekvések mutatkoztak a helyes létszámgazdálkodás kialakítására. Ezért több helyen létszámcsökkentést alkalmaztak, amely ezideig mintegy 6oo fő 7 elbocsájtását jelentette. Miután az üzemekben továbbra is jelenáfe tős munkaerőtartalékok vannak és a férfi munkaerő források 7 egyre szűkülnek, a- termelés növelésének útja a belső létszámtartalékok feltárása kell, hogy legyen. A termelési folyamatcfc korszerű technológiával való végzése, a nehéz fizikai munkák y gépesítése terén jelentős eredmények vannak,, főleg anyagmozgatási vonatkozásban, igy komoly mértékben csökkent a nehéz fizikai munkát végzők aránya. Ugyancsak^a létszámgazdálkodás megjavitása érdekében az üzemekben a határozatoknak megfelelően normarendezési ütemterveket dolgoztak ki a vállalatik. A jelenleg érvényben lévő normák teljesitése körüli szóródások azt bizonyitják, hogy a normák nagyrésze nem felel meg a követelményeknek. Ugyanis a-jelenlegi normák lazaságokat tartalmaznak, nem eléggé ösztönzők. A norm^szigoritás mértéke nem nagy. Általában 2-5 %.- Van olyan jelenség is, hogy normakarbantartási ütemtervük megvalósítása során nem mindig veszik figyelembe a veszteségidőket r és a norma- 7 apparátus gyengesége miatt sok helyen a normarendezést mechani* kusan loo %-ra veszik le ? és igy az esetleges veszteségidő megszűnése után a teljesítményszázalékok újra loo fölé fognak emelkedni. A létszámnak a megengedettnél gyorsabb ütemű növekedése miatt különböző mértékben elbocsájtások váltak szükségessé. Heves fögpsll \ levéltár J
