MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1964. november 10. - 1965. szeptember 28.
12. doboz 1964. 11. 10. – 1965. 09. 28. - 211. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1965. április 27. - Oldalszámok - 211. őe. 26. o.
f- • A murikaei'őgazdálkodás tevékenységének jobban ki kell terjednie az alkalmazottak létszámának csökkentésével kapcsolatos elemzések készítésére, a kihasználás fokozására, a párhuzamos munkák megszüntetésére és a felesleges, kizárólag regisztráló tevékeny-* ség megszüntetésére* Az üzemek tervfejezetei, részlettervei között az összhang általában megtalálható. Főként vonatkozik ez az önálló vállalatokra, ahol a tervezés egy-osztályon belül történik. Bnnek; ellenére tapasztalható az is, hogy a vállalat egyéb tervfejezetei és a munkaügyi torvek között az összefüggés csak kismértékben van meg» Az évközben! munkaerő-szükséglet biztosítására külön terv nem« készült* Az esetleges létszámszükségletet a tanácsok munkaerőgazdálkodási szerveitől igénylik, A szakmunkás utánpótlás az ipari tanulók képzése utján, a szakkáder utánpótlás pedig az 5-lo évre szóló káderfejlesztési torvek megvalósításán 7 Q keresztül biztosított. Vállalataink a munkerő-szükséglet fedezésére tervet nem készítenek, ennek ellenére a létszámmal való ellátottság biztosítottnak tekinthető, A munkaerőgazdálkodás hiányosságai következtében az elmúlt évben a termelékenység már nem növekedett az előirányzott mértékben. Ez szoros kapcsolatban van a munkafegyelem lazaságaival, a munkaidő kihasználásával, a munkaszervezéssel, t Az ipari termelés növekedésével a létszám is bizonyos mértékben növekedett, ez azonban nem volt számottevő csak 1964—ben.1961-ben az iparban a termelékenységi hányad 83 %-os volt. 1962-ben loo %-os, 1963-ban már csökkent es az elmúlt évben pedig 58,8 %-ra esett vissza. Az egy munkás által teljesitett munkaóra az iparban és az autóközlekedési' vállalatnál némileg nőtt, az építőiparban A azonban 4,1 %-kal csökkent, A minisztériumi iparban az egy ^ - munkásra eső teljesitett munkaóra 14 órával több volt, mint nf ®^9 Z ° évben. Az Állami Építőiparban egy építőipari munkás 1646 órát teljesitett, 241 órával kevesebbet, mint más iparági munkasok. A teljesített órák alakulására hatással vannak az egesznapos kiesések és a munkanapon belül kiesett munkaidő, Az^egesznapos kiesések aránya az iparban nem változott. Az építőiparban 12,3 %-ról 14,7 %-ra nőtt, az autóközlekedésnél 11 %-rol lo $*Ö3 csökkent. Az iparban a létszámnövekedésnél nagyobb mértékben nőtt az eg Zf törvényes távollét /26 %-kal/, a vállalat által engedélyezett távollét /11,1 fr-kal/ és "a szülési szabadság 8,1 %-kal. A tanácsi iparban a vállalat által engedélyezett távollót 66,2 %-kal, az igazolatlan távollét 68,2 %-kal több, mint egy évvel . korábban*. Az építőiparban' a betegség miatt kiesett munkanapok aránya 26,6 %, meghaladja a fizetett szabadság napjainak arányát, amely 17,8 $, volt, A betegség és igazolatlan mulasztás miatt kiesett napeok aránya általában csökkent, azonban még min'ig magas, ———1 Hevssp
