MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1964. november 10. - 1965. szeptember 28.

12. doboz 1964. 11. 10. – 1965. 09. 28. - 205. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1965. február 2. - Oldalszámok - 205. őe. 24. o.

* Azonban ezzel a módszerrel a gyengébb pártszervezetek nem kapnak több segítséget a határozatok saját területükre való alkalmazásahoz. E miatt egyes pártszervezeteink vezetési szinvonala nem fejlődik megfelelően, vagy éppen az előző időkhöz viszonjitva tartalmila gyengült|, módszereiben pedig elszürkülést tapasztolunk. Ezért a Pártbizottság okt. 9-i ülése kötelezett bennünket arra, hogy gyakrabban tartsunk a pártszervezetek jellege szerint titkári értekezleteket, ahol a munka tartalmának meghatározása mellett módszerbeli . segitséget is lehet adni. A Pártbizottság és az apparátus tagjai gyakran részt vesznek alapszervezeti taggyűléseken, egyes esetekben az előkészítésben is seJfc gitséget adnak. Azonban egy-egy alapszervezet taggyűlésére évente 2-3 alkalomnál többször nem jutunk el* /Havonta 94 van, az is a hónap utolsó felében./. Még kevesebbet jutunk el a vezetőségi ülésekre /Havonta közel 2oo/, pedig a vezetés színvonalának,nö eleséhez itt tudnánk hatékonyan segíteni. A következő időben erre is több gondot kell fordítani. A pártalapszervezetek munkája. A városi PB-hez 2 nagyüzemi P3 és egy csucsvezetőség és 94 pártszervezet tartozik. A párttagok száma 2968, a tagjelölteké 134, összesen tehát 31o2 fő. Az alapszervezeti vezetőségek száma 4oo fő. /Bészletesen lásd mellékelt statisztika./ Az alapszervezetek területi elhelyezkedése lehetővé tesz, hogy a város összes fontos munkaterületén minden társadalmi réteghez eljus4| son a párt politikája. ^ A VIII. Kongresszus által megjelölt eszmei offenzíva jó megoldásának, a pártmunka hatékonyságának előfeltétele, hogy pártszervezeteink helyesen értelmezzék a párt politikáját, alkalmazni tudják azt saját munkaterületükre, eszmeileg egységes irányt szabjanak a gyakorlati feladatok m .:oldásának. Az eszmei-politikai egység erősödését segítsék elő a múltévben megtartott elméleti taggyűlések, a szövetségei politika, a világnézeti harc, a kommunista erkölcs kérdéseiről. Ezeken a taggyűléseken szinvonalas viták folytak és egy sor előzőleg problémát jelentő kérdés tisztázódott. A viták azonban azt is megmutatták, hogy a szövetségi politika és az osztályharc összefüggései, a szövetségi politika és a párt vezető szerepe, a vallás és a párt viszonya, az erkölcsi ösztönzés kérdéseinek magyarázását folytatnunk kell, mivel ezekben még mindig sokféle vélemény van párttagoknál, méginkább pártonkivülieknél. Ezekben a kérdésekben egyaránt találkozunk jobb ás baloldali elhajlással,, ami egy esetben még a PB ülésen is vita alapot képezett. /1963-ban Cgóka és Macsinka elvtársak./ ' Pártnapokon réteggyüléseken, egyéni beszélgetéseken, tömegszervezeI ti rendezvényeken céltudatosan törekedtünk arra, hogy a leggyakrabban jelentkező téves nézeteket megvitassuk és a marxista nézeteket elfogadtassuk.