MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1964. november 10. - 1965. szeptember 28.

12. doboz 1964. 11. 10. – 1965. 09. 28. - 205. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1965. február 2. - Oldalszámok - 205. őe. 25. o.

ff- • ,^- %*¥* %^^#4%»^ 2V\ v Az alapszervezetek munkája az utóbbi időben sokat^javult, közelebb

1 került az élethez. Üzemi pártszervezeteink gyakrajl és részletesen

7 foglalkoznak a termelés mutatóinak alakulásával, gazdaságosság, műszaki fejlesztés, exporttervek, munkaerőgazdálkodás, műnkaversenymozgalmak, a dolgozok műveltségének alakulásával. A probléma ott van, hogy a gazdasági szervező munka és a tudadformálás még gyakran elválik egymástól Az üzemi pártszervezetekhez hasonlóan más pártszervezeteink is egyekéznek a terület sajátosságainak megfelelően segíteni a feladatok megoldását, a párt politikai eszközeivel. A jelentősebb KB vagy PB határozatok végrehajtására pártszervezete•

ink a gazdaság vezetéssel és a- tömegszervezetekkel közös intézkedési terveket készitenek. Az elmúlt évben elkészültél, a KB dec.5-i határozatából az ipari, a KB febr. 24-i határozatából az épitőipari és közlekedési, a Pol.Biz. 19(54. jul. 2-i határozatából a kereskedelmi pártszervezetek intézkedési terve. E mellett feéláves munka tervek is készülnek. A probléma ott van, hogy pártszervezetek kb lo %-a még nem tudja önállóan szervezni a munkát, emiatt a felsőbb szervek határozata és a jól elkészitett tervek is nagyrészt papiron maradnak. Ezekben a pártszervezetekben gyenge a párttagság aktivitása, a pártszervezet nem képes befolyásolni az események alakulását, a dolgozók hangulatát. Néhány pártszervezetünkben a rendezvények nem elég tartalmas előkészítése, a párttagság tájékozatlansága, valamint az, hogy a taggyűléseken felvetett problémákat nem követik intézkedések azt eredményezi hogy a párttagság passziv, nincs cselekvés egység. /Kisebb pártszervezetek és a haivatali pártszervezetek többsége./ 0 A vezetőségválasztó taggyűlések legfontosabb tapasztalata az volt, hogy több gondot kell forditani a pártrendezvények előkészítésére,, a beszámolók előkészítésére. Másik fontos tapasztalat volt, hogy javitani kell a pártvezetőségek akollektivitását. Ennek megoldását az üzemi és táz pártvezetcségek egésznapos értekezleten való eligazításával meg elkezdtük és a pártszarvezetek jellege szerint foly/ tatni fogjuk. A párttagság tájékozatlansága azzal van összefüggésben, hogy egy néhány pártszervezet kivételével /Finomszerelvénygyár, Főiskola, ÉMÁSZ/ 0 pártcsoportok lányegében nem léteznek, bélyeg eladó és rendezvényekre mozgésitó szervek csupán. A következő időkben a pártcsoportok munkáját is tartalmassabbá, a párttagság tájékoztatását és foglalkoztatását megoldó testületekké kell tenni. A pártszervezetek többségének tekintélye van. A dolgozók egyéni problémáik .megoldásában is segitséget kérnek és kapnak a pártszervezetektől. A párttagság többsége szerény, szorgalmas munkása a pártnak, nem kér többet, mint amit megérdemel, viszont vállalja, a párttagsággal járó pluszmunkát. Az utóbbi időben a szövetsági politika helytelen értelmezése miatt mégis „előfordult, hogy a párttag akkor is háttérbe szorult a jutalmazásoknál, előléptetéseknél, kitüntetéseknél, ha'munka alapján kiérdemelte azt. Ez néhán elvtársnak elvette a kedvét a munkától. Itt is szemléletbeli változást kell elérnünk. | Hwtnwwül I LevéHár