MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1960. július 12. - 1960. december 28.

7. doboz 1960. 07. 12. – 1960. 12. 28. - 99. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1960. november 29. - Oldalszámok - 99. őe. 48. o.

<< Ez annak tudható "be, hogy egyes helyeken mindenáron létre akarjak hozni az alapszervezetet, vagy növelni a tagok létszámát. Ez azt eredményezi, hogy a pártszervezet ugyan létrejön, de tevékenysége kevésbé érezhető. Tapasztalható még az is, hogy több tsz, pártszervezet élén nem a tsz-ben dolgozó titkár van, bár a Megyei Párt VB, februári határozata alapján,október 31-ig le kellett volna cserélni őket. Ennek végrehajtását sok helyen akadályozza az, 'hogy a meglévő tagságból meg nem tudnak megfelelő titkárt biztosítani, másrészt a járási bizottságok sem szorgalmazták a határozat e pontjának végrehajtását éppen az előző ok miatt* A PB, határozat alapján létrehozták pártszervezeteink a pártszer- , vezetek mellett működő pártonkívüli aktivá csoportokat, E csoportok létszáma általában 5-3o~ig terjed, tagjai a tsz, pártonkívüli vezetőiből, hrigádvezetőkből, munkacsapatvezotőkből és fejlettebb tsz, tagokból tevődik össze. Az aktivá csoportok létszámát ha vi0 szonyitjuk a ccz. tagság létszámához, akkor az c.fctiváfc száma elég alacsony, Több termelőszövetkezetben még nincs létrehozva pártoafcivüli aktivá csoport. Ugyancsak létrehozták pártszervezeteink a nőtanáccsal együtt azokban a községekben., ahol több termelőszövetkezet van, a tsz, nőbizottságokat. Ezek létszáma változó, általában 5-7 tagú vezetőséggel dolgoznak. Vannak olyan tsz-ek, ahol még most hozzák létre, mint Sarudon, vagy ahol még több tszben nincs nőbizottságjj mint az egri járásban. Emellett azokban a községekbon, ahol több tsz. Van, termelőszövetkezeti tanácsok alakultak /tsz. elnök, agronómus, párttitkár, tanácselnök részvételével/ a közös problémák összehangolására, A termelőszövetkezetek gazdasági, politikai megerősítésére a fenti intézkedések mellett még 117 politikai és szakkádert irányítottunk állami támogatással a tsz-ekhez, A határozat alapján eddig tett szervezetij politikai intézkedések növelték a termelőszövetkezetek gazdasági, politikai eredményét és elősegítették a tsz-ek megszilárdulását, A VB, júliusi határozatában*a járási, városi bizottságok és községi alapszervezetek felé, főfeladatként a politikai felvilágosító Q munka végzését határozta meg. A VB, határozat megjelenésének idején a tagság hangulatára jellemző, hogy a kezdeti bizalmatlanság a tsz. iránt kezd feloldódni, a munkához, valamint egymáshoz való viszonyűk is pozitiven fejlődik. E kezdeti javulás mellett látnunk kellj hogy a tsz-oken belül még számtalan belső, még megoldatlan kérdés vetődik fel, amelyek megoldása a pártszervezetek részéről komoly politikai, felvilágosító munkát igényel. Ilyen kérdések pl.^az alapszabálytól való eltérés, a háztáji területek kiosztása sorá.n. A háztájit meghaladó állatok és felszerelések kinnmarad.isa a tagoknál /férőhely hiányában/ amely munkaerő elvonást és sokesetben a közös takarmánybazis idő olőüti elherdálására vezet, /tófaluéi Béke, vécsi Rákóczi, stb,/ Jellemző volt sok tsz—re, hogy a tagság egyrésze nem vette fel a. munkát, vagy csak igen ritka esetben dolgozott és máshol kerestek pénzes munkát. Ez főleg olyan kezápparaeztokra vonatkozik, akiknek ffl-fg "Van megfelelő kitartásuk egy-két évre, A felosztott területeknél szinte^általánoeitható, hogy nem veszik figyelembe, hogy az egyedülállók, özvegyek, stb, igen nehezen tudjak megművelni a rójuk eso területet. Sok tsz-ben tapasztalható volt a kis- középparaszt, az uj és -régi tagok, a volt kulákok közötti ellentét,. Ezek a fennálló problémák komoly mértékben akadályozták a PB, határozatában leszögezett eszmei-politikai célkitűzések megvalósítását. p_ J