MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1960. július 12. - 1960. december 28.

7. doboz 1960. 07. 12. – 1960. 12. 28. - 99. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1960. november 29. - Oldalszámok - 99. őe. 49. o.

• I I ' ^ A megyei, járási Végrehajtó Bizottságok határozatai nyomán, a föntiekben megállapított politikai és szemelj! ellentétek kiküszöbölése képeztek a pártszervezetek számára a. legfontosabb feladatot. Pártszervezeteinknek sikerült különböző rendezvényeken, vezetőségi ülés

? taggyűlés, aktivá értekezletek és mis összejöveteleken a tagság figyelmét a közös te'rmelemuoka és a fennálló ellentétek megszüntetésére.irányítani, E feladatok megoldását a pártszervezetek, a párttagok, pártonkívüli "~aktivák, nobizottságokon keresztül politikai nevelő, felvilágosító munkával érték el a járási pártbizottságok segítségével* A pártszervezetek politikai munkájára jellemző, bogy felhasználják a köz^ülée-eket, brigád, munkacsapat értekezleteket és helyenként kisgyűlés eket is tartanak. A politikai munka kiszélesítésére be-, vonják a tömeg;: sorvezetőket is. Pártszervezeteink ilyen alapokra támaszkodva-már komoly eredményeket értek el a felvilágosító munka végzése coran a tsz, tagság között. Ez megnyilvánul a tagság munkához való viszonyának változásábanv Mig az induláskor a tagság • egyrásze nem vette ki réc zét a munkából és a oseJ.adta.gok zöme .. nem kapcsolódott be, addig most sok tsz-nél jellemző, hogy a férfi tagság, de különösen az asszonyok igen aktivan dolgoznak. Ez tapasztalható volt már a nyári és az őszi munkák során. Külön kell kitérni a nők akár tag, akár családtag részvételére, illetve megváltozott viszonyára a munkához. Ellentétben azzalj hogy a-szervezés során a belépéskor legtöbbször ők akadályoztak férjeik belépéEét, most mindenütt a legnagyobb elismeréssel beszélnek róluk, hogy ők azok, akik a legszorgosabb munkák során kihúzták a tsz-eket a bajból. Több helyen előfordul olyan példa

? mint Kápolnán, ahol a vezetőség katonákat; igényelt a répa betakarítására és az asszonyok ezt nem engedték meg, vállalták, hogy időben elvégzik a betakarítást. Mind több termelőszövetkezetben tapasztalható, hogy az asszonyok követelnek minél több munkalehetőséget. Ezzel szemben általános néhány tsz-t kivéve, hogy a nők bevonása a vezetésbe számarányukhoz mérten elmarad, osak néhány jtsz-nél tapasztalható, hogy egyegy nő benne van a vezetésben, legtöbb helyen azonban csak a A munkacsapat vezetésig jutnak el. Ennek oka egyes fesztekben az, w hogy a férfiak felzárkóznak, sőt nem egy helyen leszavazzák közgyűlésen a jav:.solt nőket, mint Kömlőn, Zar.ánkon, Nagyfügeden, Tiezanánán, etb. De vannak tsz-efc, ahol a nők nem vállalják a vezetésben vaió részvételt, kivéve a munkacsapat vezetést. Van már változás a tsz, tagság körében a termelőszövetkezethez, a közöshöz való viszony terén is, Mig kezdetben külön számontartották bevitt állataikat, maguk hajtották lovaikat és megkülönböztető módon kezelték, most az válik mindinkább jellemzővé, hogy követelik a felesleges lóállomány leadását és helyettük szarvasmarha beállitását, vagy a tsz, gépállományának növelését követelik. Kezd kialakulni a közhangulat a lopások megszüntetésére, a közös vagyont elherdálókkal szemben. Igyekeznek fokozni a saját erőből való beruházáet, főleg az állatállomány növelése érdekében, mivel mindinkább belátja a tagság, hogy e-nélkül nem , boldogulnak,. Emellett, tapasztalható, még olyan nézet, hogy minél kevesebb b<>ruházáf, minél több kiosztás. Ehhez hozzájárul nem egy helyen az elvtelen vezetés és az is, hogy ahol egy községben több tsz, van, igyekeznek túlszárnyalni kiosztáskor a másikat, nem véve figyelembe a meglévő gazdasági különbségeket, /pl, Kömlő Haladáfr"~n tsz. ahol nem ruháznak be, várják az élesítést'/ jHayBsmegyti • / .