MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1985. szeptember 19. - 1986. november 24.

12. doboz 1985. 09. 19. – 1986. 11. 24. - 179. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1986. november 24. - Oldalszámok - 179. őe. 5. o.

/ - 5 ­Farkas Sándor elvtárs, az SZMT vezető titkára: Hozzászólásában a gondokról, problémákról beszélt, mégpedig azért, mert ezek feltárása és következetes felszámolása egyik leglényegesebb feltétele annak, hogy teljesítsük a XIII. kongresszus határozatait. Azt a programot, amit személyesen is, de a megye szakszervezeti mozgalma egészében ma is végrehajthatónak itél meg. Világosan látnunk kell, hogy a teljesítés a legkomolyabb politikai feladatunk, a dolgozó tömegek, a megye lakossága bizalma megtartásának fontos kérdése. A gazdaság fejlesztése társadalmi haladásának alappilére, ezért hangsúlyozott figyelmet igényel, élénkitése a szakszervezeti mozgalomnak is érdeke. Több mint 40 éve épitjük szocialista társadalmunkat. Maradandó értékeket alkottunk a gazdasági építőmunkában, az életszínvonal emelésében. Formál­tuk az emberek gondolkodásmódját, de látnunk kell, hogy az elmúlt években a szocializmustól idegen jelenségek: szemléletek és magatartásformák erősödnek - KB ülésen is elhangzottak- elanyagiasodás, közéletiség, bizalom hiánya, önkritika hiánya, deviáns jelenségek, megalkuvás, őszin­teség hiánya, stb.- Itt a teremben azt hiszem valamennyien és az ország­ban még milliók ismerik a klasszikus marxista tételt: a munka formálja az embert. Ezért most meg ke].l néznünk, hogy vajon úgy formálja-e, ahogyan szeretnénk? A munkavégzés szinvonala, elismerése, követelménye, értékelése és egyéb feltételei a társadalmilag elfogadott és kivánatos cselekvés és gondolkodás irányába hatnak-e napjainkban? E kérdések felvetése kapcsán a vezetői munka színvonalával, problémáival kivan foglalkozni: mint gyakorló vezető, aki ismeri és tisztában van a vezetők irányitó döntési és szervező erejével, a folyamatokra gyako­rolt hatásával, és úgyis, mint szakszervezeti munkát végzők közül, akik együttműködnek a partner állami szervekkel, gazdasági vezetőkkel. Azért foglalkozik a vezetői munkával, mert alapvetően hisz abban, hogy a dolgozók döntő többsége azért megy a munkahelyére, hogy azt munkával töltse ki. Megfelelő érdekeltség mellett hajlandó többet, minőségében jobbat termelni, munkaidejét hasznosan kitölteni, szakmai tudását gyara­pítani, a rábizott termelési eszközökkel megfelelően rendelkezni. Hangsúlyozta: a többség és megfelelő érdekeltség - elismerés mellett. Mindezeket mi sem bizonyitja jobban, hogy a dolgozók jelentős száma főmunkaidőn kivül is keresi a többletjövedelem lehetőségét, és nem sajnálja munkaerejét. Célja egyéni és családja jobb megélhetésének biztositása. Nem lehet azonban a dolgozókon számonkérni az olyan gazdaságpolitikai célok végrehajtását, amelyekben a kezdeményezés alapvetően vezetői feladat, igy pl.: a termékszerkezet váltást, a folyamatos munka felté­teleinek biztosítását, a műszaki fejlesztés szinvonalat, ésszerű munka­erő foglalkoztatást. A korszerű üzem- és munkaszervezést, mely mindössze néhány helyen tapasztalható a megyében. A teljesítmény-követelményekben lévő tartalékokat. Nem véletlen, hogy a magyar gazdaságban vadásznak a nyugati üzem- és munkaszervező vállalatok. A szerződéses és kooperációs fegyelmet, amely békjóként húzza vissza gazdaságunkat, vagy akár az anyagtakarékosságot. Vagy pl. a teljesítmény és megfelelő teljesítménykövetelmény nélküli bérkiáramlást. Ez utóbbi kérdésnél a szakszervezeti munka sem áll hely­zete magaslatán. De elsődlegesen érdekvédelmi funkciójából adódóan nem biztos, hogy ebben a kérdésben a szakszervezeteknek kellene kezde­ményezniük . A vezetői szemlélet gondjait két további konkrét példával is folytatta: a gazdasági szervezetek törekvése és igénye volt önállóságuk növelése, Heves megyei Levéltár

Next

/
Oldalképek
Tartalom