MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1985. szeptember 19. - 1986. november 24.
12. doboz 1985. 09. 19. – 1986. 11. 24. - 172. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1985. november 14. - Oldalszámok - 172. őe. 12. o.
- 12 Az elkövetkezőkben az ifjúságot érintő kérdések közül az oktatás egyes területeivel, a fiatalok lakáshelyzetével foglalkozott. A megye közoktatási intézményhálózata - elsősorban az általános iskolák vonatkozásában dinamikusan fejlődött. A nehézségek ellenére az ellátottsági mutatók jelentősen javultak. 1980-tól az óvodába járók aránya összességében 10 %-kal növekedett. A tervidőszak végéig közel 2.400 férőhelyfejlesztés valósul meg, igy az elhelyezési arány megközelíti a 100 %-ot. A zsúfoltság jelentősen mérséklődik, különösen a városokban. Javult a személyi ellátottság, csökkent a képesitésnélküli óvónők aránya. A tartalmi munka szinvonala jó, az eredmények különösen az általános iskolára előkészités szempontjából jelentősek. Az általános iskolai oktatás tárgyi és személyi feltételei számottevően javultak, de a zsúfoltság a nagylétszámu korosztályok levonulásáig várhatóan megmarad. A tervezett tantermiéjlesztés megvalósul, a kétmüszakos oktatás aránya jelentősen csökkent. A növekvő pedagóguslétszám mellett is kevesebb a képesités nélküli nevelők száma, nőtt a szaktanára aránya. A tervezett szintet ugyan nem éri el, de n agymértékben nőtt a napközi otthoni ellátásban, a gyermek- és diákétkeztetésben részesülők száma. Bővültek a középfokú oktatás tárgyi és személyi feltételei. A tervidőszakban a középfokú iskolák tanulólétszáma közel 2o %-kal emelkedett, a megvalósított fejlesztések ellenére az ellátást jelentős feszültségek jellemzik. Az iskolák zsúfoltsága erőteljesen fokozódott . A személyi feltételek megfelelőek, a szaktanári ellátás biztositott. A tantestületekre a stabilitás a jellemző. Ugy gondolom - mondotta -, az iskolák zsúfoltsága, az oktatásban végbement tartalmi korszerűsítések által támasztott követelmények is szerepet játszanak abban, hogy a nevelés nem fejlődött kielégitően. Az iskolából az életbe történő kilépés, a megfelelő munkahely konfliktusmentes megtalálása mind az egyén, mind a társadalom szempontjából fontos kérdés. A munkaerő-igényekhez igazodó képzési szerkezet alakitására megkülönböztetett figyelmet fordítottunk. A középfokú képzésben a munkáltatók igénye alapján növeltük a szakközépiskolai képzés arányát, uj képzési profilokat is bevezetve. Ezt kedvezően fogadták a továbbtanulni szándékozók is. A szakmunkásképző iskolákban - a szükséglethez igazodóan korábban nem oktatott szakmák tanitását kezdtük meg. A rendelkezésre álló munkaerő mennyisége függ a mindenkori demokráfiai helyzettől. A tervidőszakban a fizikai munkakörök munkaaő-kereslete meghaladta a kinálatot, a gazdálkodó egységek szakemberigénye a lehetőségeket. Állandósult a hiányszakmák köre. Az egyes szakmák presztizsét, népszerűségét vagy népszerűtlenségét az iskolán kivüli tényezők alakítják. A kialakult értékítélet az adott szakmára jelentkezők számában is tükröződik. Jelen tanévtől a nehezen beiskolázható szakmákban tanulók kiegészitéssel növelt ösztöndijat kapnak. A megnövekedett létszámú korosztályok 1988-tól kezdődően kerülnek át a középfokú oktatási intézményekbe. A középfokú oktatáson történő átvezetésük, illetve ezt követő munkábaállitásuk átgondolt intézkedéseket igényel. I , Heves megyei Levéltár