MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1985. szeptember 19. - 1986. november 24.

12. doboz 1985. 09. 19. – 1986. 11. 24. - 172. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1985. november 14. - Oldalszámok - 172. őe. 13. o.

- 13 ­A VII. ötéves tervkoncepció kidolgozása során számitásba vettük a tan­teremfejlesztési szükségletet, intézkedések történtek a beruházások tervezésére, megkezdődött egyes létesítmények kivitelezése. A képzési szerkezet alakitására vonatkozó elöntések meghozatalát több tényező neheziti: 1988-ban, illetve az azt követő években beiskolázott fiatalok munkába lépése 1992-ben, illetve az azt követő években tör­ténik. A jövőben munkaerőszükséglet mennyiségére és összetételére vo­natkozó ismeretek korlátozottak, sok bizonytalansági tényezőt tartal­maznak . A felkészülés részeként és a lányok által választható képzési lehető­ségek bővitésére vállalati igények alapján több uj szakközépiskolai profil inditását kezdeményeztük. Az illetékes szakminisztériumok jóvá­hagyását azonban az inditáshoz nem kaptuk meg. Az önálló lakáshoz jutás, annak elérhetősége, anyagi és egyéb terhei alapvetően befolyásolják a fiatalok közérzetét, boldogulásukat a magán­életben és a munkában. Ezért a lakáskérdést a párt, a megye vezető testületei hosszú idő óta kiemelten kezelik. Különösen felfokozódott a figyelem az utóbbi néhány évben, amikoris a fiatalok lakásgondjai élesebben jelentkeztek az életszínvonal alakulása, azállami lakásépités mérséklődése, az árak gyorsabb növekedése miatt, ugyanakkor az 1983. évtől bevezetett lakásgazdálkodási rendszer a korábbinál nagyobb mértékber épit a lakosság saját erejére, igy a fiatalok aktivitásának növekedé­sére is. A jelentkező feszültségek megoldására a városi fiatal, illetve több­gyermekes családok lakáshoz juttatására készültek a 3 éves programok, melyek eredményeit a következő főbb tényekkel, adatokkal összegezhetem. A városi programok az 1983. évben megujitott, illetve benyújtott 1200 fiatal házas és többgyermekes család lakásigényének kielégítését 3 évre irányozták elő, tehát 1986 végéig. A program első két évében a városokban e frekventált körből több mint 900 család jutott, ill. jut lakáshoz az uj épitések, a tanácsi lakásgazdálkodás, illetve a személyi tulajdonú lakásépités feltételeinek segitése révén. A fiatal és többgyermekes családok sajáterős lakásépítését és vásárlását a prog­ram keretében a tanácsok a rászorultságnak megfelelően differenciáltan összességében jelentős mértékben támogatják. A négy város tanácsai 1984 és 1985. években 400 arra rászoruló család­nak nyújtottak átlagosan 100 ezer Ft-ot meghaladó támogatást. Erre a célra a tanácsok központi, illetve megyei segitséggel a két év alatt több mint 50 millió forintot forditottak. Az eddigi eredményeket és a jövő évi terveket tekintve megállapítható, hogy a 3 éves lakáshozjutási programok lényegében teljesülnek: egyes városokban /Hatvan, heves/ még az 1983. évinél később jelentkezett igénylőket is lakáshoz tudtak juttatni a fiatalok köréből. A községekben élő fiatalok lakáshoz jutását a tanácsok elsősorban vi­szonylag olcsó telekjuttatással segitették. Elmondhatjuk, hogy a ta­nácsok az elmúlt 1-2 évben a telekigények szinte teljes körét ki tud­ták elégiteni. A városokban is lényegesen javult a telekkínálat és választék. A lakásigények természetesen a fiatalok körében is újratermelődnek. A városi nyilvántartás 1985. elején csaknem ugyanannyi lakásigénylőt tartott nyilván a fiatalok köréből, mint másfél, két évvel ezelőtt. A saját lakáshoz jutás feltételei ugyanakkor egy jelentős réteg szá­mára nehezednek: a személyi jövedelmek nem követik a lakásépitési költségek növekedését. I Heves megyei) I Levéltár \

Next

/
Oldalképek
Tartalom