MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1983. december 15. - 1985. július 11.

11. doboz 1983. 12. 15. – 1985. 07. 11. - 163. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1983. december 15. - Oldalszámok - 163. őe. 47. o.

- 3 közi közvélemény várható reagálását, sőt még legközvetlenebb szövetségesei érdekeit sem. Ez az egyoldalú felfogás tükröződik az eurórakéták nyugat-európai telepítésének ügyében is. A NATO 1979-ben elfogadott kettős határozatából az amerikai kormányzat mindvégig a telepitést helyezte előtérbe. A telepités kikényszerítésében a közvetlen katonai megfontolásokon tul az is vezette, hogy ezzel erősitse Nyugat-Európa politikai függését, valamint erejét és határozottságát demonstrálja a nemzetközi közvélemény előtt, A Központi Bizottság aláhúzta: a genfi tárgyalások megszakadásának oka abban keresendő, hogy az ujabb és ujabb szovjet javaslatok ellenére az Egyesült Államok nem tanusitott érdekeltséget a megegyezés iránt. Az eurórakéták problémáját először 1977-ben vetette fel Helmut Schmidt, az NSZK akkori kancellárja. Tény, hogy a Szovjetunió 1976-ban megkezdte SS-20 tipusu középhatótávolságu rakétáinak rendszerbe állitását, E döntését az akkor már több mint tiz éve rendszerbe állitott SS-4 ós 5 tipusu rakéták korszerűbb fegyverrel való felváltásának igényén tul az indokolta, hogy az Egyesült Államokban már egy évvel korábban elkezdődött a Pershing-2 rakéták és a cirkálórakéták kifejlesztése, A szovjet lépés politikai célja az volt, hogy tárgyalásokra késztesse az amerikai kormányt, amely már a SALT-II. egyezmény kidolgozása idején igyekezett kitérni azelől, hogy kötelezettséget vállaljon a középhatótávolságu fegyverek kérdésében. Az is nyilvánvaló, hogy a Szovjetuniónak számolnia kellett az előretolt támaszpontokon és anyahajókon elhelyezett amerikai repülőgépek mellett a francia és brit nukleáris erővel is. Heves megyei Levéltár