MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1983. december 15. - 1985. július 11.

11. doboz 1983. 12. 15. – 1985. 07. 11. - 163. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1983. december 15. - Oldalszámok - 163. őe. 48. o.

- 4 A NATO, mindenekelőtt az Egyesült Államok azzal érvelt, hogy a Szovjetunió a szárazföldi telepitésü középhatótávolságu rakéták terén fölényben van és ez megengedhetetlen Nyugat-Európa biztonsága szempontjából. A Szovjetunió viszont már akkor is következetesen azt az álláspontot képviselte, hogy a középhatótávolságu fegyverzetek problémáját nem lehet elszakitani a globális katonai erőegyensúlytól. Az Észak-atlanti Szövetség 1979 decemberében elfogadta azt a kettős határozatot, amelynek egyik eleme tárgyalásokat helyezett kilátásba a szovjet középhatótávolságu fegyverzetek korlátozásának elérése érdekében. A határozat másik része viszont 572 nukleáris fegyver telep tését irányozta elő arra az esetre, ha a tárgyalások nem járnának sikerrel. A két éve megkezdett tárgyalásokon az amerikai fél kezdettől fogva elfogadhatatlan javaslatokat terjesztett elő. Az úgynevezett "nullaváltozat" értelmében a nyugat-európai telepitések elkerülésének feltételeként azt követelte, hogy a Szovjetunió szerelje le valamennyi SS-20, öletve régebbi tipusu, SS-4 és SS-5 jelzésű rakétáját mind Európában, mind pedig az Urálon tul. Szovjet részről a tárgyalásos megegyezés elérésére számos konstruktiv javaslatot terjesztettek elő. A Szovjetunió javasolta a középhatótávolságu fegyverzetek fokozatos csökkentését, majd 1982. tavaszán egyoldalú moratóriumot jelentett be, vagyis felfüggesztette a telepítéseket európai területein, sőt több tucattal csökkentette is ottlévő középhatótávolságu rakétáinak számát, beleértve ebbe valamennyi SS-5 rakéta leszerelését. Heves megye) I Levéltár \