MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1978. március 30. - 1979. december 14.
8. doboz 1978. 03. 30. – 1979. 12. 14. - 130. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1978. június 15. - Oldalszámok - 130. őe. 11. o.
-11.'.Amikor azt mondja, hogy jó irányban megyünk országosan, akkor olyan tényekre épit, hogy az óvodáztatás területén pl. előrehaladtunk 108 ezer óvoda jött létre központi, tanácsi és helyi erőforrásokból. De még ma is társadalmi-politikai feszültségek forrása az óvodáztatás. &z iskola előkészítésre ma már a gyermekek 95 ?£-át készitették elő, mely szervezeti szempontból is egy jelentős eredmény. Az iskolai tantermek száma 1600-al gyarapodott az elmúlt 6 évben. A napközisek arányát 20,3 '^-ról 30,4 5^-ra tudták növelni országosan. Ez egy másik olyan kérdés, amely társadalmilag és társadalompolitikai fe~szültségek forrása lehet, ha nem forditunk elég figyelmet a napközik fejlesztésére. A napközifejlesztés nemcsak szociális és munkaerő kérdés, pedagógus kérdés is. Központilag is, helyileg is nagyobb gondot kell fordítani a lehetőségek kihasználására, ami a hátrányos helyzetű gyermekek nevelésére nagyon fontos. Jelentős gondok vannak a közoktatás területén - bár előrehaladtunk, de olyan gyors ütemben nem, ahogyan lehetne és szükség lenne rá. Keressék heves megyében is ennek az okait. Két okot kell vizsgálni; egyik: hogyan fejlődött a munka és az irányit ás hatékonysága ezen a területen, előrehaladtunk-e ugy, ahogyan kellett volna, vagy nem. A végzett munkában és az irányitott munkában igen, de ha jobban haladt volna az irányitás, akkor előbbre tarthatnánk. Másik ok: abban az elmúlt időszakban azok a körülmények és feltételek is változtak. Mindannyian jól tudják, hogy az oktatási rendszernél sok jó körülményre és feltételre van szükség, mert sokmindentől függ ez az előrehaladásodé három körülményt és feltételt emlit a közoktatás fejlés zté seben: 1. mennyi gyermeket kell oktatni és nevelni; 2. hogyan állunk az anyagi eszközökkel; 3. mi jellemzi a pedagógus társadalmat, amely hivatással foglalkozik a gyermekekkel. Beszél a demográfiai körülmények megváltozásáról. 1962-ben az általános iskolában 1473 millió ezer gyermek volt, a határozat megszületésekor 1372 millió ezer, 1972 után a különböző okok miatt növekedni kezdett a gyermeklétszám és 1980 körül várhatjuk a demográfiai hullám befejezését, többszázezerrel megnövekszik. Nemcsak a számok ismertetése miatt, hanem az országos vonalakból több következtetést lehet és kell levonni. ELőszöris azt a következtetést, hogy a tanulólétszám növekedése fesziti és a jövőben méginkább fesziteni fogja a közoktatás rendszerét. Le lehet vonni azt a következtetést is, hogy nem arányosan fesziti sem időben, sem területileg. Egyes helyeken, pl. nagyvárosokban, ahol nagyobb a társadalmi mobilitás, gyorsan felfut a létszám, máshol viszont csökken. Ebből a helyzetből le kell vonni azt a következtetést, hogy nemcsak több lesz a gyermek, hanem több több különleges bánásmóddal találkoznak pedagógusaink, pl. több lesz a gyógypedagógiai gyermekek száma, mely a születések következtében növekszik. Ezen a problémán belül országosan is nagy probléma a cigánygyermekek kérdése. 7°» 000 cigánytanuló van az általános iskolákban, nagyrésze túlkoros, nagyrészük nem is fogja elvégezni az általános iskolát. Arra kell törekedni, hogy ugy foglalkozzunk velük, hogy azok át tudják ugrani az 1. osztályt és továbblépjenek.
