MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1976. január 8. - 1977. december 14.
7. doboz 1976. 01. 08. – 1977. 12. 14. - 124. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1977. május 26. - Oldalszámok - 124. őe. 12. o.
—12 Fejlődés tapasztalható olyan kérdésekben is, mint a szakszervezeti bizottságok feladati joga, az igazgatók és helyetteseiknek a minősitése, beállítása, vélemény-nyilvánitása. Állami gazdaságok területein értek el eredményt, tehát figyelembe veszik őket. Viszont a termelőszövetkezeteknél, ahol létrehozták az alapszervezeteket, nagyon sok probléma van ezen a téren. Kéri a pártbizottság tagjait, hogy nagyobb segitséget adjanak ebben a kérdésben a jövőben. Szeretnék a kapcsolatokat jobban kiépiteni a területi szövetséggel is, ezt közösen olyan szintre emelni, mint most a szakszervezeti munka az állami gazdaságnál van. Elmondja még, hogy munkájuk végzése során igen nagy és sok segitséget kaptak a vezető pártszervektől, pártvezetőségi titkár elvtársaktól és azt megköszöni, és kéri a párt vezető testületét munkájuk további javitására. Célkitűzésük meghatározott, a fejlett szocialista társadalom felépitése és a XI. kongresszus határozatainak és a Magyar Szakszervezetek XXIII. kongresszusának határozatai értelmében. Bakos Pálné elvtársnő Jónak és időszerűnek tartja, hogy a szakszervezet két alapvető funkciójából az érdekvédelmi munkát a megyei pártbizottság napirendre tűzte. A kiküldött irásos anyag igen részletes, felöleli az érdekvédelmi tevékenység valamennyi területét, a tervezéstől a dolgozók üdültetéséig. Éppen ezért a Gagarin Hőerőmű Vállalatnál folyó szakszervezeti érdekvédelmi munkáról egykét fontosabb tapasztalatát elmondja: ahhoz, hogy az üzemi szakszervezeti szervek a nehezebb körülmények között is maradéktalanul ellássák érdekvédelmi munkájukat, az a véleménye, hogy elsősorban igen jól felkészült, a napi problémákat jól ismerő aktivistákra van szükség. Az elmúlt választások során erre az üzemi pártszervek, pártalapszervezetek a korábbiaktól nagyobb gondot forditottak, s több, jól képzett párttagot biztak meg a szakszervezetben végzett munkával. Ennek eredményeként ma a különböző szakszervezeti testületekben átlagosan 41 >& a párttagok aránya. Az arány javulása magában azonban kevés lenne, ha a pártszervezetek nem segitenék, s nem kisérnék figyelemmel az ott dolgozó kommunisták munkáját. Elmondható ma már, hogy a pártszervezetek a szakszervezetben végzett munkát fontos pártmegbizatásnak tekintik, melyet bizonyit az is, hogy az ott végzett tevékenységükről az alapszervezetek többsége rendszeresen beszámoltatja a párttagokat. Az elmúlt időszakhoz viszonyitva javult a különböző szakszervezeti iskolákon való továbbképzés is, mely elsősorban a testületekben dolgozó tagokra vonatkozik. Nem ilyen jó a helyzet a bizalmiak területén, különösen, ha figyelembe vesszük a megnövekedett hatás- és jogkört, melynek ma még csak a jog oldalát érzékelik, s még nem érzik kellően az ezzel járó rendkivül nagy felelősséget. Az eddigi felkészitésen tul a következő időszakban sokkal többet kell tenni a helyes gyakorlat kialakítására, s bátrabban kell élni a megnövekedett feladatokra alkalmatlan bizalmiak cseréjével is. A jelentés is megfogalmazza, hogy a dolgozók érdekvédelme szempontjából nagy jelentősége van az üzemi és szakszervezeti demokrácia fejlesztésének. Ugy itéli meg, hogy vállalatuknál kialakultak és eredményesen működnek az üzemi demokrácia különböző fórumai /műszaki konferencia, munkásgyülések, termelési tanácskozás, szocialista brigádvezetők értekezlete, különböző tanácsülések/ Igen jónak tartja az igazgatói tanácsülésben és a főosztályi négyszögek munkájában, hogy részt vesznek a fizikai dolgozók képviselői is, akik munkahelyi tapasztalataikat elmondhatják a döntések kialakításánál. / Heves msgye/7 ( Levéltár I
