MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1976. január 8. - 1977. december 14.

7. doboz 1976. 01. 08. – 1977. 12. 14. - 118. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1976. február 26. - Oldalszámok - 118. őe. 17. o.

- 17 - # Javasolta az V. ötéves terv időszakában megvizsgálni a mezőgazdasági üze­mekben a közös vállalkozások, termelési együttműködések lehetőségét ugy a mezőgazdasági üzemek között, mint a mezőgazdasági üzem és feldolgozó, kereskedelmi vállalatok között. Megitélése szerint ezen a téren nagy tar­talékok, lehetőségek vannak, mely elengedhetetlen feltétel a dinamikus fej­lődéshez. Tisztelt Pártbizottság! A pártalapszervezet, a tsz vezetése és tagsága érti, tudja, hogy a következő öt évben nagyobb feladatokat kell megoldani. Igyekeznek erősiteni azt a tudatot, hogy nem a közgazdasági szabályozókat kell birálni, hanem saját lehetőségeinket kell körültekintőbben felmérni és teljes mértékben hasz­nosítani. A szövetkezet gazdasági vezetői, tagjai érzik felelősségüket a párt politikájáért, munkájukkal mindent megtesznek annak végrehajtásáért. A jelentést elfogadja és elfogadásra javasolja. Cseh Ferenc elvtárs /Egri Csillagok Tsz párttitkára/ egyetért a pártbizott­ság ele terjesztett jelentéssel, Barta elvtárs szóbeli kiegészítésével, azzal a megfogalmazással, hogy a mezőgazdaság további fejlődése nem min­denhol objektiv okokra vezethető vissza. Ezt bizonyitja az Egri Csillagok Tsz helyzete is. Igaz, vannak objektiv okok, melyek a hatékonyságot befo­lyásolják: pl. ha az egri tsz-ek egyesitése korábban történt volna meg, akkor a nagy értéket képviselő szőlő telepítése, állaga, fajtaösszetétele, a művelési mód ma jobban megfelelne a követelményeknek és a tsz vezetésének kevesebb problémája lenne. Ma hallani olyan hangokat az 1974—75-ös eredmények után, hogy elhamarkodott volt az egyesülés, a kis tsz-ekben hatékonyabban lehetett szervezni és irányitani a munkát. A pártvezetőség véleménye az, hogy ezt korábban kellett volna megvalósítani, igy egységesebb lett volna az irányvonal és a diffe­renciáltság kisebb volna. A tsz fő profilja a szóló és gyakorlatilag mintegy 75o hektárnyi területet tesz ki a korszerű szőlőterület, a korszerű háztájival együtt. 1973-ban lo4 mázsa volt a termésátlag, 1974-ben 52 mázsa, 1975-ben 69,9 mázsa hek­táronként. Ezek az eredmények elsősorban azokra a szubjektiv okokra, ténye­zőkre vezethetők vissza, amelyeknek döntő szerepe volt az eredmények ilyen alakulásában. A tsz vezetést és gazdálkodást a kettősség jellemzi. Szinvonalon van a szőlő. Korszerű tápanyag-visszapótlást végeznek, a szőlőterületen hektáron­ként mintegy 900-1100 kg vegyes műtrágyát használnak, a szántón viszont 250-3oo kg között. A kettősséget az is okozza, hogy pl. 1968-től a város egyik tsz-ek korszerű, modern tápanyag-visszapótlást kezdett, addig a többi tsz-ben ez csak 1973-tól, az egyesüléstől valósult meg. Elmaradott a szántóföldi és állattenyésztési ágazat és éppen ezekben rejlő lehetőséget nem használta ki a tsz. A párt és a gazdasági vezetés álláspontja, hogy 1976-tól el kell késziteni a tsz középtávú fejlesztési tervét és ennek megfelelően évenként a jól meg­alapozott operativ tervet. A termelés-szerkezetet tovább kell korszerűsí­teni, az emberközpontú vezetést kell elsősorban biztositani a tsz-ben. Heves megyei Levéltár

Next

/
Oldalképek
Tartalom