MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1976. január 8. - 1977. december 14.

7. doboz 1976. 01. 08. – 1977. 12. 14. - 118. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1976. február 26. - Oldalszámok - 118. őe. 18. o.

- 18 ­Kérte a megyei pártbizottságot és a város vezetőit, hogy az egyik aka­dályozó körülmény, a parlag területek felszámolásához adjanak segítséget. Semmiképpen nem indokolt, rossz fényt vet a tsz-re a 322 hektár parlag terület, melyből bizonyos terület legeltetésre alkalmas, más területek pedig kertszövetkezet céljára kiosztható lenne. A szövetkezet párt és gazdasági vezetése azon igyekszik, hogy az 5. ötéves terv mezőgazdaság előtt álló feladatait a legjobb tudásuk szerint oldják meg. Molnár Gábor elvtárs /Állatforg. és Husip. V. igazgató/ elmondotta, hogy a megye mezőgazdasági üzemeinek gazdálkodásával szoros kapcsolatban áll a Heves megyei Állatforg. és Husipari Vállalat. Ez a kapcsolat jól szol­gálja a vállalatok közös érdekein tul a népgazdasági érdekeket. A végrehajtó bizottság irásos jelentése hűen tükrözi a negyedik ötéves terv időszakában a mezőgazdasági termelésben történt dinamikus fejlődést. Anélkül, hogy ismétlésbe bocsátkozna az állat-hizlalásról, értékesítés és forgalmazásról, az eredményekről és gondokról szólt, ezen belül is a vágó­sertésről. A hizottsertés-értékesités tsz és kisüzemi vonatkozásban 1970-hez viszonyitva óriásit fejlődött, szinte meghatszorozódott a háztáji termelés. Tsz-ek vonatkozásában mintegy másfélszeresére emelkedett a hizottsertés árutermelés. Legjelentősebb az 1972-es év, mint a tsz, mind a kisüzem vo­natkozásában 2oo %-os a termelés-felfutás. A hozott állami intézkedések kellő eredményességgel jártak. A vállalatra hárult az a feladat, hogy meg kellett teremteni a biztonságos felvásárlás és feldolgozás feltételeit. Szerinte e vonatkozásban a vállalat nem okozott csalódást. A második műszak bevezetésével a vágási kapacitás kibővült. A hiányzó feltételek biztosítása óriási gondot rótt a vállalat kétkezi és műszaki szakembereire. A szocialista brigádok vállalták az uj munkaerő be­tanítását, a két-müszakra való átállást. Ez komoly szemléletbeni válto­zást is igényelt. Nagyon sok tényező motiválja a termelési kedv fokozását vagy csökkenését. A közösen vállalt munkával sikerült a termelést, az értékesitést évről évre fejleszteni. A fogyasztók részéről természetessé vált, hogy mindenkor lehetett húst és huskészitményt kapni. Utalt az újságcikkre, miszerinfminden relativ, de hus nincs, ami nem a legszerencsésebb hatást hozta. 1975. második felétől a kisüzemeknél elsősorban komoly visszaesés van, továbbá a terme­lőkből fogyasztók lettek, nagy mennyiségben vásárolnak tőkehúst saját ké­szitésü kolbász töltésére. Bővült az export-lehetőség - mely népgazdasági érdek -, az ipar törekszik ennek kihasználására. Egységes cselekedetre van szükség, arra, hogy a nagyüzemekben lévő férő helyek ki legyenek használva, a sertéskombinátok üzemeljenek, kerülni kell minden olyan tényezőt, amely a tenyésztési kedvre negativan hat. Érdemes megvizsgálni, hogy a háztáji gazdaságokban bevezetésre kerülő mes­terséges megtermékenyítés nem vált-e ki negativ hatást, csökkenti a te­nyésztési kedvet. Egyes tanácsok indokolatlan adóztatást helyeznek kilá­tásba az értékesités után, ami szintén visszahuzóan hat. Zavaróan hat, hogy egyes tsz-ek nem az előirt suly-kategória szerint bonyolitják forgal­mazásukat. Hevss megyei levéltár

Next

/
Oldalképek
Tartalom