MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1976. január 8. - 1977. december 14.
7. doboz 1976. 01. 08. – 1977. 12. 14. - 118. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1976. február 26. - Oldalszámok - 118. őe. 14. o.
- 14 A szarvasmarha állománynál a tejhozam 21 %-kal kisebb az országos átlagnál. Ez több okra vezethető vissza f de legfőbb oka a nem kellően szervezett takarmányellátás. Sok esetben gondatlanul kezeljük a szálastakarmány termelését, a lucerna előállítását, betakarítását. Az alacsony átlagtermés összefüggésben van a lucerna szakszerűtlen tápanyagellátásável, melyet üzemi felmérések igazolnak. Országosan pl. 4-500 kghatóanyagot szórtak ki az utóbbi években telepítés előtt lucerna alá, mig a megyében ennek csak a felét. Ugyanakkor bizonyítható, hogy 1 kg. vegyes hatóanyag 14-15 kg-mal növeli a lucerna termését, vagyis minden befektetett forint több mint két szeresen térül meg. E téren is szükséges az előrelépés, e kérdésben is intézetüknek vannak feladatai. Elmondotta, hogy egy kutató kollektíva rendszerezte a kísérleti és gyakorlati egedményeket és a tudomány jelenlegi állásának megfelelően összefoglalt-a a lucerna, mint pillangósnövény tápanyagigényét, különböző talajadottságok mellett. Ezt brossura formájában nagy példányban sokszorosították és eljuttatják az ország minden körzetébe. Véleménye szerint ez a közlemény segítséget nyújt a gazdaságoknak a meglévő ellentétes vélemények helyreigazításában. A kémiai laboratóriumban dolgozó Hámán Kató szocialista brigádjuk vállalta, hogy az üzemekből érkező minták vizsgálatát 10 napon belül elvégzi. A KB tudománypolitikai irányelveiből idézett, mely szerint "...fejlődésünk jelenlegi szakaszában különösen fontos a termeléshez közvetlen kapcsolódó kutató és fejlesztő tevékenység fokozása, a tudományos eredmények gyors és hatékony alkalmazásának elősegítése". Ezen gondolatot is érvényesíteni kell, amikor egy termelési ágazat feladatait megszabjuk. A vezetés színvonalának növelését tárgyaló részt kiegészíteni javasolta: a 28. oldal 3« bekezdés végére kerüljön a következő mondat: "A vezetők ismerjék meg a tudomány legújabb eredményeit és hasznosítsák azokat az üzemükben, mivel az a hatékonyság növelésének egyik fontos tényezője." Az előterjesztést összességében jónak tartja, elfogadását támogatja. Törekedni fognak az előirányzott célok megvalósítása érdekében munkálkodni. Habéra László elvtárs - egyetértve a végrehajtó bizottság Írásos előterjesztésével és Barta elvtárs szóbeli kiegészítésével - a kedvezőtlen termőhelyü és adottságú tsz-ek problémájával foglalkozott. Elmondotta, hogy az egri járás tsz-ei közül 12 tsz gyenge termőhelyi adottságok között tevékenykedik. Ezek összterülete - a járás összterületének 76,1 %-át teszi ki. A kedvezőtlen adottság oka a föld minősége és a domborzati, éghajlati viszonyokban keresendő. A föld minőségét mutatja, hogy járási átlagban a hektáronkénti átlagterület aranykorona értéke nem éri el a 9-t, egyes helyeken ennél is rosszabb a helyzet, Istenmezején pl. 2,54 Bátorban 3»71« Véleménye szerint a pártbizottság előtt szereplő anyag reális képet ad a kedvezőtlen adottságú tsz-ek IV. ötéves tervi fejlődéséről és helyesen határozza meg a további tennivalókat. Az előrehaladás számottevő, de néhány megjegyzést szükséges tenni. 1. A fejlődés nem volt egyenletes valamennyi tsz-ben. A tsz-en belül nem terjedt ki minden ágazatra, másrészt az elért eredményeket nem ssiié sikerült mindenütt szilárdítani. Példaként a kenyérgabonát emiitette, hogy a járásban az átlagtermés 1975-ben 1974-hez viszonyítva 10 mázsával csökkent, sőt egyes esetekben nem érte el a 15 mázsát. Heves megyíi Levéltár )
