MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1961. február 4. - 1964. március 25.

2. doboz 1961. 02. 04. – 1964. 03. 25. - 29. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve (hiányos) 1962. január 25. - Oldalszámok - 29. őe. 12. o.

- 11 / Másik ut a termelés fokozása a szőlős termelőszövetkezetekben. Ez a szőlős községek problémáinak megoldásánál nem elhanyagolandó kérdés és ha a sorrendet lehet venni, állitom akkor ez az első helyre kell, hogy kerüljön. íVagy egy harmadik dolog, amit össze kell házasítani, hogy a mező/ gazdasági beruházások mellett megfelelő súlyt kell kapjon a sajáterős f beruházás is, mert ennek a háromnak egységével tudunk előremenni a problémák megoldásában. \ Ami a közgazdasági problémát illeti, a szőlős községekben azt kell \ figyelembe venni, hogy a termelőszövetkezetekbe' tömörült parasztság f további jólétét, bizonyos jövedelmi stabilitását most ténylegesen : a Megyei Pártbizottság, Megyei Tanács határozatai alapján, tehát a : megyében egységesen tudjuk megoldani, mert ezt a termelőszövetkezetek egyenként nem képesek megoldani. Ezek olyan természetű problémák, aminek megoldására egy-egy szövet| kezet nem képes, ehhez átfogó határozatokra van szükség. jÉt Melyek azok a kérdések, amelyeket nem tudnak megoldani? Bizonyos be" ruházások, amelyekhez szükséges állami támogatás, bizonyos árkérdések, amit a szövetkezetek,külön-külön nem tudnak megoldani, bizonyos melléküzemágak létesitése. Ezeknek a kérdéseknek megoldásához a Megyei Pártbizottság, Megyei Tanács egységes határozatára van szükség. Tudomásul kell venni, hogy a speciális mezőgazdasági kultúra rendkívül alacsony fokon állt az egyéni paraszt gazdaságokban. A jövedelem egyrészét kispekulálták. Azért jelentkezik a szántóföldi kultúráknak ilyen alacsony termésátlagai, amiről Biró elvtárs beszélt. Az egyéni parasztoknak a szántóföldi kultúrák termékei csak annyiban voltak érdekesek, ami saját szükségletének kielégítésére elegendő volt, a többit a szőlőből és borból kispekulálta. Pl. Abasáron van olyan paraszt, aki elfelejtette a szőlőt megművelni, vagy aki 12o Ft-os napszámossal müveitette a szőlőjét, de megtanulta ^L a szőlő és bor eladását. Most viszont ezeket a lehetőségeket a ter^^ melőszövetkezetben tovább alkalmazni nem lehet és ezért a szőlős községek szántóföldi kultúráját véleményem szerint nagyon gyorsan olyan szintre lehet emelni, hogy ha most jelentkezett 8oo-12oo Ft. ezt 2ooo Ft-ra fel lehet emelni. Itt lehet leggyorsabban előremenni. Amikor mi a beruházás problémáiról beszélünk feltétlenül alapozni kell arra is, hogy rendelkezünk olyan szántóföldi kultúrával", amit 1 kh-n 3-4-00 Ft-al meg tudunk emelni és a szövetkezetekben ez már komoly jövedelmet jelent. Vegyük a másik termelési problémát. Egyetértek azzal, hogy a szőlők állaga a megyében rossz. í)e valakinek meg kellene magyarázni - és itt ismét a termelésről beszélek - hogy az országos 15-16 q-ás szőlőterméssel szemben hogyan lett a megyében 21 q-ás átlag. Véleményem szerint ugy lett meg ez az átlag, hogy a gyenge minőségű szőlőből is szakszerű megműveléssel ki lehet hozni valamit és ezt a lehetőséget nem szabad kihagyni a problémák megoldásánál. /Harmadik dolog, ami a termelés problémája, a rekonstrukció és a i termelés. Azt gondolom, hogy a szőlős községek problémáinak megoldását mi ne a rekonstrukcióban keressük most csak. Két részről kell ezt a problémát megközelíteni: egyrészt mint távlati programot,, másrészt amit meg kell oldani most a szőlős községekben. A rekonetruk ció a távlati dolgokhoz tartozik. Ehhez tartozik a szőlő gépesítése, a szőlő állagának kérdése. f