MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1961. február 4. - 1964. március 25.

2. doboz 1961. 02. 04. – 1964. 03. 25. - 29. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve (hiányos) 1962. január 25. - Oldalszámok - 29. őe. 9. o.

— 8 Nagyon fontos kérdés a szőlőmunkák gépesítése, amely nélkül elképzelhetetlen a mai magas szőlőtermelési önköltség csökkentése. Javaslom, hogy a meglévő 1,2 méteres sortávolság!! szőlőkben alkalmazzuk a hidas rendszerű UE.28-as traktorokat. Az uj szélessorközben telepitett szőlőben pedig a sorközjáró traktorokat. Különösen a Mátraalján, ahol a zöldségtermelésnek' is kitűnő hagyományai vannak a szőlő mellett, valamint a szőlőszaporító anyag termelésének, javaslom a szántóterület maximális gépesítését. Azonban kérném a Tisztelt Pártbizottságot, hogy továbbra is elsőrangú feladatként a gyenge termelőszövetkezetek megszilárdítását tartsa, mert ez a Központi Bizottság álláspontja is és ez a munka eredményt hozott a múlt esztendőben is. A gyenge termelőszövetkezetekkel együtt párhuzamosan kezelje a lehetőségnek megfelelően a szőlős . községek gépberuházásának problémáját is. Különösen kiemelten kellene kezelni azokat a szőlős községeket, ahol bizonyosfoku munkaerő hiány is jelentkezik. Sokan elmondták, hogy mivel nincs elég istállótrágya a szőlős ^^ községekben több műtrágyát kérnek a felsőbb szerektől. Műtrágya ^T keretünk felét területre osszuk el a másik felét pedig az árutermelés arányában. Minden szőlős községnek lehetősége van nagyobb mennyiségű műtrágyát kapni, ha az állam felé többet értékesít. Javaslom a Pártbizottságnak, hogy Gyöngyös környékén nagy mennyiségben megtalálható lignitpor vegyes műtrágyával való gazdagítását és az ilyen módon nyert szervestrágyával trágyázzuk szÖleinket, Különösen nagyjelentősége van ennek ott, ahol nincs elég istállótrágya. Javaslom, hogy a szőlős termelőszövetkezetek műtrágyájuk 4o %-át ilyen módon használják fel. Ami a munkaszervezési problémákat illeti, csak néhány szót. Az újonnan telepitett területeken természetes, hogy a hagyományos munkaszervezési módokkal dolgozunk. Azonban a szétszórt kisüzemi } termőszőlők esetében javaslom a terület családokra való kiosztását v §cz anyagi ösztönzők helyes alkalmazásával. Mert ez elő fogja segdteafr ni a szőlőtermelés intenzivitásának növekedését, a munkatermelé^ kenység intenzitásának emelését. 29 szőlős termelőszövetkezeti községből csak 9 van olyan, amelyik igen minimális szántóterülettel rendelkezik. A 2o községben elég sok a szántóterület. Itt természetes dolog, tovább kell növelni a szántóföldi növénytermesztés intenzivitását. Fejleszteni kell a zöldség-gyümölcskultúrát. Ahol az oltványtermeléshez nem értenek és megfelelő terület rendelkezésre áll, javaslom az európai simavesszők gyökereztetését. Ez olcsó és ugyanakkor kevés munkával jár, mégis jó jövedelmet biztosit a vele foglalkozó termelőszövetkezeteknek. Nem javaslom hűtőházak épitését, mivel ez párhuzamos beruházás lenne mert jövőre Gyöngyösön a Szövosz elkezdi egy ilyen hütőkombinát épitését 3o-35 millió Ft-os beruházással. Sajnos károsan hat termelőszövetkezeteink gazdálkodására az Élelmezésügyi Minisztérium merev magatartása, mely szerint a tsz-ek nem üzemeltethetnek szeszfőzdét újonnan. Érdemes foglalkozni, mint ahogy a gyakorlat mutatja mindem olyan melléküzemággal, amely a tsz. termeléssel összefügg és olyan árukból lehet értékes termeivényeket előállítani, amelyeket nyers állapotban sem az állami, sem a szövetkezeti kereskedelem felvásárolni és értékesíteni képtelen. Heves megyei) j Levéltár 1