MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1961. február 4. - 1964. március 25.

2. doboz 1961. 02. 04. – 1964. 03. 25. - 29. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve (hiányos) 1962. január 25. - Oldalszámok - 29. őe. 7. o.

- 6 Itt van a domoszlói eset,, 3454 kh-dal rendelkezik. Ebből szántó 1569 kh. 355 közös szőlő, 315 kh. háztáji szőlő. A növénytermesztés hozama 3o9 Ft-ot, az állattenyésztés 393 Ft-ot ért el kh-ként. Egy redukált területre a jövedelem 143o Ft. Itt is a kérdés a közel 2ooo kh. szőlő.' Elmondok egy másik példát. A gyöngyösoroszi összterület 296o kh. 464 kh. szántó 354 kh. közös szőlő, 115 kh. háztáji szőlő. A szőlőből a jövedelem 2594 Ft. A növénytermesztésből is 2524 Ft-ot ki tud hozni. Az állattenyésztés már cak 593 Ft. kh-ként. Szátóra átszámítva 529 Ft. Mégegy számot. A gyöngyösi Dimitrov összterület 1564 kh, szántó 53o kh. közös szőlő 526, háztáji szőlő 354 kh. 1514 Ft. a jövedelem holdanként. A növénytermesztésből 4654 Ft-ot értek el a kertészetet is beleszámítva. Itt az üzemtársitás nagyon helyes és jó, amit az egri termelőszövetkezeteknek is meg lehet csinálni és ott is, ahol a kertészkedésre lehetőség van. Az állattenyésztés 172 Ft. redukált szántóra átszámitva 2666 Ft. Külön probléma, ami itt felmerült a szőlős községek problémájával kapcsolatban. Ezeket a kérdéseket, van amelyiket el kell intézni, de a gépesítés tekintetében előre kell jutni, J/ft Itt van az időjárás, a fő probléma, innen indul ki az egész probléma és kétségkivül igy volt, amikor egy évvel ezelőtt átszerveztük ezeket a közséeket az felelősségteljes munka volt. Ez tükröződik az egész kérdés megoldása tekintetében. Nemcsak, hogy ezek . a községek mezőgazdasági termelőszövetkezetek lettek, hanem folyamatosan biztosítani kell népgazdasági és egyéni tekintetben, hogy hogyan alakul a jövedelem. Sok szó esett erről. Mi a Pártbizottság segítségével el tudtuk érni, hogy a szántás, az őszi mélyszántás és a tavaszi szántás tekintetében az időjárás negativ hatását ki tudtuk küszöbölni. A szőlő tekintetébén is van véleményem szerint olyan lehetőség, hogy bizonyos mértékben, bizonyos területen a szőlőktől függően ezt a negativ hatást csökkenteni lehet. A késői fagyok - általában az eddigi tapasztalatok azt igazolták -, az összes szőlőt nem vitték A el. Vannak mélyebb és magasabb fekvésű szőlők. S tekintetben van wf egy elgondolásom, hogy a mélyebben fekvő szőlőknél, fajtáktól függően, meghagynánk egy-egy szélvesszőt, mert a lojalitás alapján ha meghagyunk 8-I0 szemet, a felső szem fog kihajtani. Ez nem fogja a szőlő állagát lerontani és ha esetleg fagy következne be, a szálvesszőből ki tudnánk pótolni a terméskiesést. Allitom, hogy a fajtáktól függően vannak tapasztalatok, hogy hiába volt fagy, ilyen módszerrel tudtak biztositani. Nem a levegőbe beszélek, hanem a tapasztalatok alapján. Az kell ehhez, hogy az emberek megértsék' ezt és a talajerőpótlást biztositsák. Mert pl. a gyöngyösi járás. ban olyan területeket láttam, ahol nem törekednek arra, hogy a szőlő be legyen fedve, pedig akkor a talajerő feltárás másképp alakulna. Másik ilyen kérdés, amiről szó volt a zöldségtermelés fokozása ezekben a termelőszövetkezetekben. Van lehetőség erre. Mi tettünk javaslatot Eger város viszonyában és Gyöngyös járás tekintetében. Megoldották ezt gyöngyösoroszi községben, ahol a primőrzöldségnek már elvetették a magvakat. Eger városban is van szó erről, a tervezése folyik ennek az objektumnak, amely az ősszel fog a termelésbe belépni'. Csinálnak a termelőszövetkezetek is növényhazat, hol fel >• tudnak készülni a primőráruk termelésére, A melegágy és a zöldségtermelés problémája. Sajnos az a tapasztalat, hogy hiába is javasoljuk a mi termelőszövetkezeteinknek, nincs a lehetőség ugy kihasználva, ahogy az ki lehetne. Levéltár •'•*"• *